Halvadász és remek úszó a 2020-as Év Emlőse

A Vadonleső Program 7 éve választja meg, melyik állat lesz az Év Emlőse Magyarországon. A címet 2020-ban az európai vidra (Lutra lutra) nyerte el. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya miatt remek úszó. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, a tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei. Ezek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak neki. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható a fokozottan védett emlős, melynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

A VADONLESŐ Program a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve, 2014-ben első ízben hirdette meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot, mely minden évben más és más, Magyarországon őshonos emlős állatra irányítja a figyelmet, elősegítve azok megismerését és hatékonyabb védelmét. Az első a sün, 2015-ben az ürge, 2016-ban a denevér, 2017-ben a mogyorós pele, 2018-ban a földikutya, tavaly pedig a hiúz volt.

Így él a 2020-as Év Emlőse

Az európai vidra, vagy gyakran röviden vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Testtömege: 3–14 kilogramm, testhossza: 46–82 centiméter. Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiában, a Himalája régiójában, Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában él. Általában az édesvizek környékén fordul elő, Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben, Dél- Délkelet-Ázsiában a mangrove-mocsarakban, a bizonytalan helyzetű közel-keleti állomány (fél)sós mocsarakban is megtalálható.

Ezeket eszi az európai vidra

Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból , újszülött mezei nyulakból és egyéb rágcsálókból, gerinctelen állatokból - kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák - áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik.

Idejének csak kis részét tölti a vízben vadászattal és játékkal. Legnagyobb részben - a többi emlős ragadozóhoz hasonlóan - a vízparton, vackában pihen és alszik. Többször megfigyeltek télen egész vidracsaládokat, amint a vízparton "szánkóztak". Ilyenkor magasra felmásztak a parton, aztán a hasukon csúsztak le a lejtőn. Zsírréteg nem védi a kihűléstől a vízben, csak bundájának víztaszító tulajdonsága, zsírossága és tömöttsége. Egy négyzetcentiméter bőrfelületére 50 ezer szőrszál jut. Körülbelül 10 méter mélységbe és legfeljebb 1-2 percig merül. Természetes ellenségei a róka és a nagyobb ragadozó madarak inkább csak a kölyköket veszélyeztethetik - írja róla a Wikipedia.