Háború, drágulás, öntözés – ezekkel is küzd a magyar mezőgazdaság maradó agrárminisztere

A háború miatt élelmiszerpiaci válság és az aszály leküzdése, a boltokban a magyar élelmiszerek arányának emelése, a környezetkímélő termelés – sorolta az Agrárminisztérium előtt a következő ciklusban álló kihívásokat Nagy István agrárminiszter. Ehhez a korábbinál jóval több uniós forrásra, támogatásokra és fejlesztésekre számíthatnak a hazai gazdák.

A termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni a magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra - mondta Nagy István agrárminiszter 2022. május 19-én az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt a HVG beszámolója szerint. A magyar mezőgazdaság legfontosabb kihívásaként az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdését azonosította. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron - mondta. Nagy István szerint a háború komoly éhezési válságot okozhat, de Magyarország szerencsés, mert több mint 20 millió ember ellátására képes.

Korlátok és tilalmak

Ezért rendelték el a háború kitörése után a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget. Ezzel az intézkedéssel ugyanis a kormány ellenőrizni tudja a terményexportot, és meg tudja gátolni, hogy a nemzetközi piac vevői kiszippantsák az országból az élelmiszertartalékokat. Nagy szerint szükséges is volt ez, hiszen a kormánynak már be kellett avatkoznia. Felelősségteljes döntésnek nevezte az élelmiszerárstopot is, hiszen máshogy nem lehetett volna megvédeni az embereket az élelmiszerárak növekedésétől. Nagy dicsérte az egykori Szent István Egyetemből is kialakuló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) modellváltását is.

Egybeolvadás az élelmiszeriparral és a kereskedelemmel

“Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni.”

szerinte a minisztérium szerkezete is ezt fogja leképezni, majd általános értelemben felsorolta, mi mindennel fog foglalkozni az általa vezetett intézmény a gazdák támogatásaitól kezdve az élelmiszeripari üzemek építésén át a tárolókapacitások fejlesztéséig.

A miniszter szerint a háború olyan dolgokat is nehéz kihívássá tett, amik korábban könnyedén mentek, most például komoly feladata a magyar élelmiszeriparnak, hogy elegendő befőttesüveget teremtsen elő a magyar konzervipar számára.

A háború hívta fel a figyelmet az önellátás fontosságára is, ezért a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a hazai fogyasztásban. Ennek megfelelően került az Agrárminisztérium portfóliójába az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem. Beszélt arról is, hogy erősíteni fogják a termelői együttműködéseket. Ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány leküzdéséhez.

Kicsik és nagyok is kapnak támogatásokat

A kisebb területen és méretben gazdálkodókon kívül támogatják a közepes és nagyobb gazdaságokat is, és a miniszter szerint ezt nem is lehetne másként, ugyanis magyar agráriumban „minden dolgos kézre szükség van” - írta a Telex.

Az is cél, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetkímélőbb legyen.

Nagy István a következő 4 év feladatai közül kiemelte:

• a közös osztatlan tulajdon felszámolását,
• az öntözéses gazdálkodásról szóló, valamint
• a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását.

Az öntözésfejlesztés fejlesztése és gyorsítása a cél

Az öntözéssel kapcsolatban azt mondta, hogy gyorsuló ütemben kell kiterjeszteni az öntözött területek nagyságát az éghajlatváltozás hatásai miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében. Elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ugyan kész van, és elfogadása óta több mint 120 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület kapott vízügyi engedélyeket az öntözésre, de tovább kell gyorsítani ezt a folyamatot.

„Ha a kukoricatermesztésben rosszkor esik az eső, az 100 milliárd forint kiesés, ha jókor esik, az plusz 100 milliárd forint” – mondta, indokolva az öntözésfejlesztés szükségességét.

Az öntözésfejlesztés üteméről azt mondta, a magyar agrárium azért késlekedett ennyit a megvalósítással, mert eddig a jó termőhelyi adottságok kiegyenlítették az öntözésbeli hiányosságokat, az utóbbi években azonban „a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót”.

Támogatások tengere a hazai gazdáknak

A következő 7 éves Közös Agrárpolitika (KAP) révén további kapacitásbővülés várható a magyar mezőgazdaságban – mondta. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat. Azok is reménykedhetnek a támogatásokban, akiknek nincsen önrészük. A “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program technológiai modernizációt tesz lehetővé, de célnak nevezte

• a generációváltás támogatását,
• a természeti erőforrások megőrzését,
• az innovációt és
• a vidéki infrastruktúra megújítását is.

Első feladatnak jelölte meg a magyar stratégiai terv elfogadtatását az Európai Bizottsággal. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak pedig 4265 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi 7 éves ciklus forrásainak.

Meghatározónak nevezte az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását a helyspecifikus gazdálkodás elterjedéséhez, de tenni kell valamit a háború miatti energiaár-növekedéssel is - mondta.

A kihívások között említette még,

• a háború következtében kieső termékeket pótlásának megoldását;
• az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emelését (pl. 100 milliárdos károkat okoz a madárinfluenza).

Jelezte, hogy 2022. júniustól bevezetik a méhészetek állatjóléti támogatását, ami méhcsaládonként 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan.

Hátrányban és bajban az állattartó gazdák

A meghallgatáson elhangzott, hogy részben az Európai Unió támogatási rendszere miatt is – mostanra sokkal könnyebbé vált a növénytermesztés, mint az állattenyésztés. A földalapú támogatások miatt a növénytermesztőknél extraprofit jelentkezik, az állattenyésztőknél azonban nincsen ehhez hasonló, termeléshez kötött támogatás, miközben a költségeik egyre magasabbak.

„Ez nem nemzeti, hanem EU-s probléma” – hangzott el, ehhez kapcsolódóan a magyar szakmai szervek V4-es partnereikkel is keresni fogják az együttműködést az EU-s támogatási politika számukra kedvező befolyásolásában.

Nagy azt mondta, sok dolga lesz a minisztériumnak a sertéstenyésztőkkel, ebben számít is az ágazat együttműködésére. A miniszter szerint együtt kell keresni a választ az energiaárak emelkedésére, és az ágazat számíthat a minisztérium támogatására a takarmány- és tápárak áfájának csökkentésében.

Az pedig, hogy gabonaféléket milyen mértékben bocsátunk ipari felhasználásra, Nagy szerint erkölcsi, etikai kérdés is. Azt mondta, most, hogy kitört a háború és élelmiszerválság fenyeget, az EU rögtön elállt attól, hogy növelje a mezőgazdasági alapú komponens arányát az üzemanyagokban.

A politikus szerint az is nonszensz, hogy az EU-ban betiltják a ketreces állattartást, majd óriási hitelt adnak Ukrajnának ketreces technológiájú tojásfarmok létesítésére.

Nagy megjegyezte azt is, a mezőgazdasághoz kapcsolódóan nem a környezetvédelmi gondolattal van baja, hiszen ez természetes dolog, és ezekben a vállalásokban szerinte Magyarország sokkal előrébb jár, mint több nyugat-európai ország. Ezért szeretne a tárca nagy hangsúlyt fektetni a jövőben a precíziós mezőgazdaság támogatására is, ezzel ugyanis a vegyszerhasználat is csökkenthető, és az öntözés is gazdaságosabb.

Új szerkezetben az Agrárminisztérium, itt van a környezetvédelem is

Az új minisztériumi struktúrával kapcsolatban Nagy azt mondta, minisztériuma a környezeti erőforrások minisztériuma. A tárcához tartoznak a nemzeti parkok, a GMO-mentesség védelme, az éghajlatváltozás elleni harc is, ez egy önálló államtitkárság. Szintén önálló államtitkárság felügyeli az erdő- és vadgazdálkodást, a kormány által meghirdetett nagyszabású erdősítési programot. A harmadik nagy portfólió az élelmiszeripar és élelmiszerkereskedelem, 2027-ig 750 milliárd forintot szeretnének fordítani a magyar élelmiszeripar fejlesztésére. A negyedik államtitkárság a gazdák mindennapi életével foglalkozik, mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, támogatásokkal. Ezek mellett lesz egy parlamenti államtitkárság is a minisztériumban. 

Nagy István agrárminiszter köszönetét fejezte ki a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozóknak, mert munkájuk következtében soha nem volt kérdéses a termelés fenntartása.