Ha folytatódik a tendencia, megmenekülhetnek a birkák a nyírástól

A magyarországi gyapjúhozam fő piaca, a kínai zsugorodik, és a túlnyomórészt alapanyagként exportált hazai gyapjúhozam harmincöt-negyven százaléka a raktárakban várakozik. Az árakat a felvásárlók közti piacszerzési harc rángatta az idén: tavasszal négyszáz forint fölött járt, ma már csupán feleannyit adnak kilójáért.

Az idén tavasszal piacpolitikai okokból 400-450 forintig emelkedett a gyapjú kilónkénti felvásárlási ára, ami a meghatározó kínai piaci trend ellenére alakult ki, alapvetően az ide települt kelet-ázsiai kereskedők érdekében. Ennek az volt a célja, hogy a többi felvásárlót kiszorítsák a szektorból. Nyárra azonban az ár a feltornázott szint felére, sőt az alá esett vissza. Az éves termés harmincöt-negyven százaléka raktárakban vár felvásárlóra, értékesítésre. A finom gyapjú (21 mikron alatt) esetében kisebb az árhullámzás és visszaesés, a hazai átlag gyapjúfinomságot (23–26 mikron) figyelembe véve lehangoló a kétszáz-egynéhány forintos felvásárlási ár.

A gyapjú az 1970-es fordulópontig még fő terméknek számított itthon, akkoriban az egy anyajuh termékeiért kapott bevételből a gyapjú részaránya 25-28 százalékot tett ki. Ám az utóbbi évtizedekben melléktermékké vált a gyapjú, a hús sokkal nagyobb szerepet kapott, majd az 1990-es évek közepén megszűnt tizenegy magyar gyapjúfeldolgozó. Napjainkban is nyersanyagként exportálják a terméket: 3,5–3,8 ezer tonna nyers-, illetve 1,2–1,5 ezer tonna mosott gyapjút. Ennek az értékesítéséből származó bevétel kettő-négy százalékot ér el egy anyajuhra vetítve. Néhány éve még működtek mosóüzemek, mára már azok is bezártak. Így hozzáadott érték nélküli, nyers gyapjút visznek ki az országból.

Alig fizetnek valamit már a gyapjúért

Míg 1983-ban több mint hárommillió juh (köztük több mint kétmillió anyajuh) volt az országban, és az éves nyersgyapjúhozam elérte a 12 760 tonnát, addig az uniós csatlakozásunk évében, vagyis 2004-ben már csak 4703 tonna mennyiséget tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Miközben a juhlétszám is alaposan apadt, 1,4 millióra. 2014 végén 1,185 millió juh, ebből 855 ezer anyajuh volt az országban. Tavalyelőtt mintegy 3930 tonna volt a gyapjú mennyisége. A gyapjútermelés egy anyajuhra vetítve megközelíti a 3,6–3,9 kilót.

Gyapjúforgalmazással mintegy 15–20 cég foglalkozik, közülük érdemben nyolc-tíz értékesít exportra. Felvásárlók szerint a termelők számára a gyapjúárbevétel marginális, ezért a tenyésztési szempontok között a gyapjúminőség nem szerepel. A jobb minőséget eddig is honorálták a tisztaság, a homogenitás, a finomság és a fürthosszúság alapján.

A magyar gyapjút jellemzően Kínába szállítják. Igaz, az utóbbi években megjelent Törökország is a magyar gyapjút vásárlók sorában, de az alacsony ár miatt az áru veszített versenyképességéből. A gyapjú legnagyobb felvevője Kína, mint ahogy ez az ország a legnagyobb juh- és kecsketartó is egyben. Az Egyesült Királyság és Olaszország is jelentős gyapjúfelhasználó, de ezek az országok inkább mosott gyapjút és szalagot, valamint fonalat és szövetet vásárolnak vissza a további feldolgozáshoz. A világpiac két meghatározó exportőre jelenleg Ausztrália és Új-Zéland, ezek az országok az előállított gyapjúnak több mint ötven százalékát Kínába szállítják.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu