Gyöngybagoly tizedelte és stresszelte a kiskunsági baromfitelep állományát

Szokatlan madármentésre volt szükség a Bács-Kiskun megyében, Kalocsa és Kecel között található Öregcsertőhöz közeli baromfinevelő telepen. A zárt csarnokba valószínűleg szellőztetés alkalmával beköltözött egy gyöngybagoly. A ragadozó madár számára ezáltal elérhetővé váltak a néhány hetes csirkék. Közülük nap, mint nap ejthetett könnyű zsákmányt. Ám a fő gondot az a folyamatos stressz és riadalom jelentette, amit a jelenlétével okozott a haszonállatoknak.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság írta meg, hogy mivel a békés együttélés nem jöhetett szóba, az állattelep vezetője értesítette a szervezet Természetvédelmi Őrszolgálatát. Az illetékes természetvédelmi őrnek nem volt egyszerű dolga a hívatlan vendéggel, mert a bagoly 4-5 méteres magasságban repkedett a 90 méter hosszú csarnokban, amely tele volt csirkékkel. Végül egy függönyhálóval sikerült sérülésmentesen befogni a ragadozó madarat, amely az előzmények következtében igen jó kondícióban volt. Gyűrűzése után az állattartó teleptől viszonylag messze, egy megfelelő élőhelyen, a Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület tanyás térségében engedték szabadon.

Így él a gyöngybagoly

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület írta meg, hogy a madár főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Két alfaja fordul elő hazánkban. A sárgás, narancssárgás mellű alfaj elterjedtebb, míg a fehér mellű alfaj igen ritka, leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, a két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Jelentős veszélyező tényező a faj számára az utakon történő elütés, a másodlagos mérgezés és a nyestek predációja.

Élőhelye és költése

Templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik az emberi jelenléthez. A zárt erdőket, valamint a 3 ezer méter tengerszint feletti magasságot elkerüli. Elfoglalja a mesterséges költőládákat is, de gyakran költ elhagyott épületek padlásterében és templomtornyokban. Táplálékban gazdag időszakban hamarabb kezdi meg költését, ilyenkor előfordul másodköltése is. A fészekalj általában 4-9 tojásból áll, melyeken rendszerint a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékszerzésben segít.