Golyóálló mellényben dolgozó munkások tartják működésben az ukrán mezőgazdaságot

Amíg 2021 áprilisában egy liter napraforgó étolaj a négy nagy boltláncban átlagban 507 forint volt, idén április végén már 552 forintot kellett érte fizetni. A nagykereskedelmi ár nyár elejére 1000 forint körül alakult, és a kereskedők hozzávetőleg 1250 forintért adták volna, ha nem lenne hatósági ár előírva a termékre. Az ukrajnai háború egyik legjelentősebb gazdasági következménye az étolaj drágulása, és bár az árstop miatt Magyarországon a lakosság számára nem érzékelhető, hosszú távú árnyomást okozhat, hogy idén összezuhanhat az egyik legnagyobb napraforgóolaj-termelő, Ukrajna exportja. 

Ahogy az NBC News riportjából kiderül, a probléma jelenleg nem az, hogy ne lenne elég termény, hanem az, hogy az árut nem tudják eljuttatni a harcok miatt lezárt kikötőkbe, és még lezárások nélkül is problémás lenne a szállítás az üzemanyaghiány miatt. A G7 nézett utána részletesen a témának: eszerint Ukrajna kivitelének jelentős részét teszi ki a mezőgazdasági export. Kukoricából, búzából és napraforgó magból készült termékekből globálisan is meghatározó szereplő, és ez a három termény adja együtt nagyjából az export negyedét. Emiatt az árak elszállása főleg a szegényebb országokban élelmiszerválság kialakulását vonhatja maga után.

Hosszú távú gondok

Hosszabb távon az is problémát okoz, hogy egyrészt sok mezőgazdasági területet szállt meg az orosz hadsereg, máshol pedig harcok dúlnak. Egyes becslések szerint a mezőgazdasági területek negyede válik használhatatlanná 2022-ben ezek miatt.

Dmytro Los, az Ukrán Üzleti és Kereskedelmi Szövetség elnöke a német Deutsche Welle-nek azt mondta, hogy Ukrajna első számú prioritása most a saját lakosságának élelmezése. Szerinte a gabonaexport idén 30-50 százalékkal csökkenhet amiatt, hogy a termés nagy része betakarítatlanul marad. A harcok által közvetlenül nem érintett mezőgazdasági területeken nem hagyták abba a munkát. 

A háborús zónákhoz közeli területeken így nem ritka a golyóálló mellényben dolgozó ukrán mezőgazdasági munkások látványa.

Vannak, akik a háborúban harcolnak, én pedig itt harcolok a mezőkön – mondta Jurij, egy traktoros az NBC-nek.

A háború kitörését követő hetekben felméréstől függően az ukrán cégek fele-kétharmada nyilatkozta azt, hogy felfüggesztette a működését. Az orosz támadás utáni hetekben leálló termelés március közepétől a gazdaság más részeiben is újrakezdődött az ország középső és nyugati részében, majd április közepén ezt egy újabb hullám követte, miután az orosz hadsereg elhagyta Kijev, Csernigov és Szumi területeit.

A bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – Wiiw) elemzése szerint azokon a területeken, ahol nincsenek harcok, a gazdaság eddig meglepően rugalmasnak bizonyult. Viszont a gazdasági tevékenység jelentős része zajlott olyan régiókban, amit háború sújt: az ipari termelés 43, a mezőgazdasági termelés 34 százaléka volt megszállt területeken az intézet által idézett becslések szerint, és a GDP 53 százalékát termelték meg itt. 

A háborús övezetekben kieső termelés és az ország többi részének vártnál erősebb gazdaság teljesítménye összességében a nemzeti össztermék 38-45 százalékos visszaesését eredményezheti 2022 egészében.
Más előrejelzések is nagyjából ilyen mértékű recessziót valószínűsítenek, a Nemzetközi Valutaalap 35, a Világbank 45 százalékos visszaesésre számít, ami megegyezik az ukrán Pénzügyminisztérium várakozásaival is.