Fontos tudnivalók a lovas fedeztetési idény kapcsán

Sokszor hallhattunk már olyan történetekről, ahol a gazda kinéz a lovának fedeztetés céljából egy tenyészmént, viszont az idő előrehaladtával, és a fedeztetés idejéhez közeledve ez a döntés többször is megváltozik. Ennek a végeredményével viszont nem feltétlenül számol a ló tulajdonosa.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részére érkeznek olyan jellegű bejelentések, amelyben a hatóság segítségét kérik tenyésztésre felkínált mének kapcsán. Ezek a felkínálások magyarországi fedeztetést/termékenyítést kínálnak, amelyből a született csikónak majd az adott fajtába való törzskönyvezését ígérik, valamint ehhez lóutlevelet is. Viszont az esetek nagy százalékában megtévesztők lehetnek a ménekkel vagy a termékenyítéssel kapcsolatos információk - írja a Nébih.

Fontos, hogy amint a tenyésztő elgondolkozik a párosításon, vegye figyelembe a hatályban lévő jogszabályokat is, így elkerülve az esetleges kellemetlenséget a megszületett csikó nyilvántartásba vételekor.

Ezek a feltételek:

Minden Magyarországon elismert tenyésztőszervezet tenyésztési programjában meghatározott, hogy milyen szempontok alapján választható ki az adott fajtában a tenyészmén, és hogy milyen kritériumok alapján engedélyezhető.

Miután a tenyésztőszervezet engedélyezte szakmailag az adott mént, a következő lépés a Nébihtől, mint tenyésztési hatóságtól a tenyésztőszervezet kér a ménnek főtörzskönyvi számot. Ha a Nébih által vizsgált szempontoknak is megfelel a tenyészmén, akkor négyjegyű törzskönyvi szám kiadását követően lesz a tenyésztőszervezet által kiállított engedély tényleges engedély. A Nébih pedig a következő szempontokat vizsgálja: a mén származása rendben van-e; rendelkezik-e DNS vizsgálattal az utódok vizsgálatához. Abban az esetben, ha a mén fedeztetési vagy mesterséges állomáson tartózkodik, a lóútlevele megfelel-e az előírtaknak, és a hatósági adatbázisban is rögzítésre került-e. Ez a feladat egyfajta minőségbiztosításként szolgál.

A tenyésztőnek tehát csak azt követően van lehetősége leszerződni a tenyésztőszervezettel és ténylegesen működni, miután a Nébih részéről a nyilvántartásba vétel megtörtént, és szakmai engedéllyel is rendelkezik.

Ajánlott, hogy a kancatartó a mén kiválasztását megelőzően megbizonyosodjon a tenyésztőszervezetnél, hogy a tenyészmén rendelkezik-e a fentebb leírtakkal, továbbá van-e érvényes engedélye az adott évre, és létezik-e bármilyen korlátozás a ménnel kapcsolatban, ami a későbbiekben érintheti a kancatartót, vagy a születendő csikó törzskönyvezését.

Továbbá nem szabad korábban elkezdeni a tenyészménnel a működést, mielőtt a Nébih kiadja az említett négyjegyű törzskönyvi számot.

Abban az esetben, ha a forgalmazásra kínált spermának nincs Magyarországon engedélyezett tenyésztőszervezete, a sperma csak akkor forgalmazható, ha a külföldön található tenyésztőszervezetnek van Magyarországra kiterjesztett tenyésztőszervezeti engedélye.

Amennyiben a fedeztetés Magyarországon történik minden esetben, fajtától eltekintve, csak magyarországi működési engedéllyel rendelkező, elismert tenyésztőszervezet fedeztetési jegyével lehet. Tehát ha például egy mén Ausztriában egy ottani tenyésztőszervezettől minden engedély birtokában van, az a magyar területen nem érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az osztrák fedeztetési jeggyel Magyarországon fedeztetés nem végezhető. - hívja fel a figyelmet a Nébih.

Fontos, hogy csak saját tenyészetben, és saját kancára használható apaállatként az állategészségügyi tekintetben kifogásolhatatlan mén. Viszont ha a tenyésztő szervezet által nem engedélyezett mén a tenyészállat, és nem rendelkezik szabályos fedeztetési jeggyel, úgy az utód nem törzskönyvezhető és ismeretlen származásúnak számít.

Külföldről származó sperma csak Magyarországon engedélyezett mesterséges állomáson keresztül forgalmazható. A külföldi sperma eladása során keletkező fedjegyet a magyarországi adatbázisban rögzíteni kell, ez pedig csak jogszabály szerinti honosítást követően lehetséges. A magyarországi adatbázis nyilvántartása nem helyettesíthető valamely másik ország adatbázisának nyilvántartásával.

A tenyésztőknek ezért nem árt odafigyelni, ha külföldi fedeztetési jegyet kínálnak úgy, hogy az adott fajtának Magyarországon elismert tenyésztőszervezete is van, viszont a születendő csikónak magyar lóútlevelet ígérnek. Ebben az esetben ez arra utal, hogy a tartó és a tenyésztőszervezet közötti együttműködés nem valósult meg. Ezért a csikó születését követően a gazda problémákba ütközik annak nyilvántartásba vétele során.

A jogszabály előírásai alapján minden Magyarországon született csikót magyar lóútlevéllel kell ellátni. Ha a mén hirdetője magyar területen történő fedeztetést követően külföldi útlevelet ígér, az sérti az Uniós rendelkezéseket.

Az Unió támogatja a tenyésztői szabadságot, viszont annak érdekében, hogy a tenyésztés állategészségügyi szempontból helyes legyen, szabályozza a törzskönyvezést és a lóútlevél kibocsátását. Ezért a Nébih arra kér minden tenyésztőt, hogy az Uniós és a magyar jogszabályok együttes figyelembevételével folytassák a tenyésztést.

Közös érdek, hogy a tenyésztés valóban jól dokumentált és minőségi tevékenység legyen, ezzel is elkülönülve a szaporítástól. Ezért dolgoznak a tenyésztőszervezetek, a Nébih és a MLOSZ is. A tenyésztők saját védelmében javasolják a fent említett szervezetek, hogy amennyiben a legkisebb gyanú is felmerül a mént vagy szaporító anyagot kínáló tenyésztővel szemben, járjon utána, hogy helyesen jár-e el. Ugyanis néhány esetben arról van szó, hogy a gyanús személy a hatályos tenyésztési szabályok megkerülésével próbálja forgalmazni a tenyészmént vagy a szaporítóanyagot, ez viszont a kanca tulajdonosára jelenthet veszélyt a tenyésztői munkáját tekintve.