Fokozta az afrikai sertéspestis kockázati besorolását az országos főállatorvos

A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport december 19-i ülésén megfogalmazott javaslatának alapján az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást. Az intézkedés célja a fertőzés terjedésének lassítása és a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még mentes területeken.

A Nébih írta meg, hogy a korábbi ideiglenes intézkedések megerősítése, valamint a járványhelyzet áttekintése céljából ülésezett 2019. december 19-én a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport. A szakemberek több határozatot is elfogadtak a járványügyi helyzetről és a legfrissebb kockázatelemzésről szóló beszámolók alapján. Többek között számos vadgazdálkodási egység esetében tettek javaslatot a korábbi ideiglenes besorolás véglegesítésére az országos főállatorvosnak. Az intézkedés Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 62 vadgazdálkodási egységet érint. A területek aktuális besorolása a Nébih adatbázisában kereshető, valamint interaktív térképen is megtekinthető.

Ezért veszélyes az ASP

Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet - írta a Nébih.