Fokozottan védettek és népszerűek is az ürgék Tihanyban

A tihanyi Belső-tó partján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén tavasszal és nyáron nyílik lehetőség megfigyelni az ürgék életét. A rágcsálók nagyon óvatosak, bármilyen nagyobb hanghatásra, hirtelen mozdulatra visszabújnak az üregükbe. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága bekamerázta a tó melletti, szürkemarhákkal legeltetett gyepterületet, hogy bemutathassák a természetvédelmi oltalom alatt álló, fokozottan védett állatok mindennapjait.

A kamerák képei három kültéri és a Levendula Házban lévő monitoron láthatók. A turisták megválaszthatják, hogy a négy kamera közül melyik képét nagyítják ki. Az érdeklődők az élőképek mellett korábban rögzített felvételeken is megnézhetik az ürgék életét - írta a 24.hu.

Így kerültek védettség alá és Tihanyba

Az ürge (Spermophilus citellus) fokozottan védett, a rágcsálók rendjébe tartozó kisemlős védelme a természetvédelem fajmegőrzési tevékenységének egyik fontos célfaja.

A Belső-tónál különleges lehetőségünk van megfigyelni ezeket az aranyos, ma már fokozottan védett rágcsálókat a természetes környezetükben. Az ürgéket a XX. század közepe során fokozatosan kezdték irtani rágcsáló mivoltuk miatt, és kezdték elveszteni az életterüket, ezek okán védett fajjá nyilvánították őket. Ürgepopulációk jelentek meg aztán több repülőtér területén is, ahol kockáztatták a forgalom biztonságát. Ezért több helyen, így a szentkirályszabadjai reptéren is befogták őket. Ezek az ürgék kerültek aztán 2003 során a Belső-tóhoz, a szürkemarhák szomszédságába. Kora tavasztól késő nyárig láthatóak a környéken. Jelenleg olyan 1500-2000 ürge él a területen - írta a Tihanyprogramok.hu oldal.

Érdekességek az állatról:

Az ürge olyan lyukakat fúr a földbe, amelyek létfontosságúak más állatok számára. Oda a kétéltűek, hüllők, és különböző rovarok is bújnak el.

Több méter hosszúságú, több kijáratos járatrendszert alakít ki a föld alatt. Az éjszakákat a biztonságos üregben tölti.

Ha a felszínen tartózkodó ürgék bármelyike ragadozót pillant meg, éles füttyel figyelmezteti társait, mire azok gyorsan behúzódnak járataikba.

A XX. század közepén irtották őket rágcsáló mivoltuk miatt, így kezdték elveszteni az életterüket. Később védett fajjá nyilvánították őket. Természetvédelmi értéke 250 000 forint.