Hirdetés
A fogyasztókon csattan a búza drágulása
Nem tétlenkedtek sokáig a malmok. A legfrissebb információk szerint ugyanis az idei drágább búzából adódó költségnövekedést a sütőiparra és a fogyasztókra hárítják.
A tavalyihoz képest 5-6 ezer forinttal drágultak a gabonafélék, így a malmok kilónkénti alapanyagköltsége 5-6 forinttal megemelkedett idén. Ezt már nem képesek, illetve nem hajlandók lenyelni a lisztgyártók, ezért a teljes összeget a pékségekre és a vásárlókra hárítják.
A magyar búzaárakat egyébként jellemzően a külföldi árak mozgása határozza meg, de valamennyire a belföldi verseny is befolyással van rá. Mivel a kenyérgabona ára emelkedett, ezért a liszt ára is emelkedni fog, várhatóan már augusztusban. A Hajdú Gabona Zrt. például már be is jelentette, hogy országosan 5-10 százalékos áremelés várható náluk.
Hirdetés
A fogyasztók is megérzik a gabona árának emelkedésétFelmerülhet a kérdés, hogy miért nem tudja lenyelni ezt a kilónkénti pár forintot a malomipar. Ezt az érintettek az év eleji kötelező béremelésekkel indokolják. Az még nem volt érezhető a liszt árában, a mostani költségemelkedésre azonban már - úgy érezték - reagálniuk kell a malmoknak, ha profitot akarnak termelni. Sőt, jövő év elején is kötelező béremelés várható a szektorban! Így a fogyasztók jobb, ha már most barátkoznak a gondolattal, hogy újabb áremelkedés lesz január-február környékén a lisztek és a péksütemények körében.
Hazánkban egyébként napi 7800 tonnás lisztgyártó kapacitás van, ami azt jelenti, hogy 50 százalékkal többet tudna termelni az ágazat, mint amennyire igény van. Ezért hatalmas a piaci verseny és várhatóan – a jelenleg is zajló automatizálás miatt – a jövőben ez csak erősödni fog.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés