Félreértések? Félrevezetések a tápanyag-utánpótlásban

Alapvetően jellemző a magyar tápanyag-utánpótlás elmúlt 25 évi gyakorlatára, hogy a felhasznált NPK mennyiségek a rendszerváltás környékén drasztikusan visszaestek. A helyzet az ezredforduló tájékára N vonatkozásában javult, de még ma is elmarad a korábbi felhasználásoktól.  P és K vonatkozásában a helyzet még mindig nem lendült ki igazán a holtpontjáról.

Jelentős változásokat hozott a N alkalmazás technológiában az osztott N kijuttatás, „N etetés” hangsúlyozása. Jelentős mennyiségek 3-4 szeri megosztását javasolják egyes kultúrák esetén. Drámai hangnemben ecsetelik a nitritek, nitrátok kilúgzását. Anyagi veszteségekkel és környezeti katasztrófával fenyegetnek az egyes technológiai ajánlatok.

Agrofil - Mindaz, amivel mi többek vagyunk, mint a versenytársak.

Nagyon sok szó esik a tápelem arányokról, a Liebig „dézsa” szorításáról és a tartamkísérletek eredményeinek termelésbe való interpolálásáról, figyelembe nem vételük esetén lehetséges éhínségekről.  A szelídebbek csak anyagi haszon elmaradásokról, csökkenésekről tesznek említést.

Valóban ennyire drámai helyzet? Valóban ennyire szükség van a tápanyag-utánpótlás intenzifikálására?

A helyzet egyáltalán nem drámai és végképp nem reménytelen.  A termelési struktúrában az ásványi tápelem felhasználás –nemcsak a szervestrágyázás valóban drámai visszaesése miatt ­- elengedhetetlen, de a javasolt mennyiségeket és felhasználási technológiákat át kellene gondolni. Nem szabad megengednünk, hogy rémhírekkel, dogmákkal riogassanak bennünket! A technológiai fegyelem betartása nem egyenlő a meggondolatlan műtrágyázással!

Az Agrofil munkája a műholdról is látszik. Nagyparcellás növénytáplálási kísérlet. Parcellaméret 1000 m2, 4 ismétlésben beállított.

Több mint 300 ezer ha termőterület talajvizsgálati és trágyázási adatának és több évi kísérleti munka eredményének ismeretében kijelenthetjük, hogy a műtrágyázás a korábbinál okszerűbb és korszerűbb alapokra helyezése, a több évtizedes tabuk megkérdőjelezése, megingatása (ledöntése lehetetlen) nem fenyeget sem éhínséggel sem egy komplett ágazat megsemmisülésével. Sőt, ha számba vesszük a lehetőségeinket, akkor a jövedelmezőség és fenntarthatóság még javítható is!

Cikksorozatunkban tévhitekről, műdrámákról és valós megoldásokról számolunk be. Tartsanak velünk!

Szerző: Lajos Mihály, az Agrofil Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője

(X)