Fejlesztéspolitikai fordulatot vár Lázár János: most a vidék jön

Az építési és beruházási miniszter, Lázár János szerint az agrárszektor fejlesztése a pandémia alatt a nemzeti szuverenitással összefüggő kérdéssé vált. A politikus kiemelte, hogy minden agrárfejlesztés egyben vidékfejlesztés is, szerinte a járványhelyzet ,,megmutatta, hogy a nemzeti önellátó képesség milyen fontos még a globalizált gazdaság, illetve az európai közös piac keretei között is.” A mezőgazdaság mintegy 9000 milliárd forintból megvalósuló fejlesztése hatalmas lehetőség a magyar vidéknek.

Meglátása szerint akkor lehet erős a nemzetállamok Európája, ha minél több területen szerzi vissza egy ország a szuverenitását – nem csupán a banki és az energiaszektorban, hanem az önellátásban is. Az tehát, hogy a magyar állam újra képes legyen jó minőségű és egészséges élelmiszerrel önállóan ellátni minden polgárát - írta Lázár János a Mandineren.

Hozzátette, hogy szerinte a vidékfejlesztés egyúttal integrációs politika is, mivel:

,,az érintett térségekben felülreprezentált cigányság tagjai különösen nagy arányban részesülnek azokból a hátrányokból, amelyeket a nagyváros-nehéz fejlesztéspolitika elmúlt egy évszázada okozott a vidéki Magyarországnak.”

Nem csak európai, hanem magyar kohéziós politikára is szükség van tehát. Olyan fejlesztési tervre, amely képes fölzárkóztatni a vidéket az ország legfejlettebb településeihez. A közoktatás kérdéseiről elmondta, hogy a fiatal családok helyben maradásához szükséges szintjét, bölcsődei és óvodai ellátást, nem csak alsó, hanem felső tagozatos járási iskolát is biztosítani kell a vidéken.

A kormánypárti képviselő kiemelte, hogy a vidékfejlesztési politika célja, hogy biztosítsa a fentebb említetteken kívül az alapszintű egészségügyi ellátást, a háziorvosi praxisközösséget, a sürgősségi és a krónikusbeteg-szállítást. Fontos, hogy adjon rekreációs lehetőséget, művelődési házat, könyvtárat, sportcsarnokot, foci­pályát és (tan)uszodát is. Rátért arra, hogy mindehhez nélkülözhetetlen a „közelebb hozó” infrastruktúra és a közlekedési megoldások.

Próbaüzem Szegeden és Hódmezővásárhelyen

„Pilotprojektnek” nevezte ezzel kapcsolatban a Szegedet és Hódmezővásárhelyt, illetve a két város vonzáskörzetét összekötő, a térséget hatékonyabban integráló tram-train-beruházást. Lázár János figyelmeztetett arra, hogy a vidéket preferáló fejlesztéspolitikának a kedvezményezett térségek határain túlmutató előnyei is vannak. Ennek nemzetgazdasági vonatkozásaira már korábban is utalt a növekedési tartalék említésekor, s idetartozik a magyar gazdaság diverzifikációja is.

A magyar GDP ma mind földrajzi, mind iparági szempontból szűkebben termelődik annál, mint ahogy az ország érdekei diktálnák. Túlságosan Budapestre, illetve néhány nagyváros térségére, valamint meghatározóan csupán két szektorra, az autóiparra és – újabban – a hadiiparra összpontosul a gazdaságunk - emelte ki.

Óriási lehetőség és pénzösszeg a magyar mezőgazdaság számára

Majd rátért arra, hogy ezzel szemben Magyarországnak van egy olyan iparága, amelyben az adottságait és a hagyományait tekintve is versenyképes lehetne az európai, különösen pedig a közép-európai gazdasági versenyben. Ez az iparág a tágan értelmezett mező- és élelmiszergazdaság. Ennek történelmi léptékű – a hazai, az uniós és a piaci forrásokkal együtt mintegy 9000 milliárd forintból megvalósuló – fejlesztése gazdaságilag erősebbé, társadalmi szempontból polgárosultabbá és jobban integrálttá, a biztonságos hazai élelmiszer révén egészségesebbé, a korszerűbb víz- és földgazdálkodás révén pedig zöldebbé és fenntarthatóbban fejlődővé tenné Magyarországot -fogalmazott Lázár János.