Februári forgatag – kiállítások, rendezvények, programok

Hó volt, hó nincs; valahol áldás, valahol pedig ártalmas az állatok elszaporodása; kiállítások bűvkörében; mi minden lesz februárban.

Nem jött hirtelen a lehűlés, nyugodtak a termelők

Múlt héten köszöntött be a tél, hol 5, hol 30 centiméter vastag hótakaró fedte be az őszi vetés 80%-át – ez kedvező körülményeket teremtett a növényeknek, bár azok sem károsodtak, ahol nem hullott hó – nyilatkozta Vancsura József, a GOSZ elnöke. Igaz, a hó a legtöbb helyen azóta el is olvadt, ám a termelőknek a megfelelő csapadék mennyisége a fontos a téli időszakban; a gabonanövényeknek átlagosan 20-40 centis hóra van szükségük ez idő tájt, hogy védettek legyenek a fagytól. A gyümölcsösöknek sem ártott a lehűlés, főleg, hogy nem jött hirtelen, és nem lett extrém hideg. Emellett január végéig úgynevezett mélynyugalmi állapotban is voltak, amit az eddigi enyhe tél még nem befolyásolt – mondta el Mártonffy Béla, a FruitVeb elnöke. Az ónos eső hatását egyelőre nem mérték fel teljesen, de előrejelzések szerint nincs komoly országos vészhelyzet, bár egyes déli településeknek számolniuk kell károkkal. A gazdák most előre tekintenek, és bíznak benne, hogy a tavalyinál hamarabb érkezik meg az igazi tavaszi idő.

A gazdák örömére gabonára kártékony rovarokkal táplálkoznak a szaporodó rovarevő denevérek

Békés megyében a mezei pocok elszaporodása okoz egyre komolyabb problémát az őszi vetésű növényeknek, egyes táblák már erősen fertőzöttek. A járatgócok miatt foltokban az őszi árpa, az őszi búza és a káposztarepce kipusztulására lehet számítani, a növényvédelmi szakemberek már most észlelték az állat jelenlétét háborítatlan lucernaföldeken, árokpartokon, legelő területek melletti szántóföldeken. A termelők még kérhetnek védekezési engedélyt, a határidő február második felében jár le, de már eddig is az előző években megszokottnál jelentősen több termelő jelentkezett engedélyért. A megyében ősszel egyébként 101.000 hektár őszi búzát, 15.500 hektár őszi árpát és 11.200 hektár káposztarepcét ültettek. Ezzel szemben Európában az egyre szaporodó denevérállománynak örülhetnek a gazdák, a rovarevő fajták ugyanis többek között a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokkal is táplálkoznak.

Véget ért az AgromashExpo, idén több mint 40.000-en látogattak ki. Ha lemaradt róla, a szakmai programokról (gabonapiaci kilátások, KAP támogatások) MagroBlogunkon is olvashat. A magyar kiállítók sikeresek a berlini Fruit Logistica-n, ahol idén 120 országból, 85.000 szakmai látogatóra számítanak. 2600 kiállító lesz, köztük 15 magyar cég, akik összességében több ezer termelőt képviselnek majd. Tavaly körülbelül 75-80 millió euró értékben exportáltunk zöldséget-gyümölcsöt Németországba, a teljes kivitel becslések szerint 350 millió euró is lehet. Legjobban csonthéjasokat, dióféléket, dinnyét és fagyasztott gyümölcsöket érdemes termelni, ha német exportra számíthatunk, ezek ugyanis a legkedveltebbek.

Nézzük mi várható februárban:

A hétvégén Mangalica Fesztivál!

Február a Mezőgazdasági Könyvhónap időszaka, a megnyitón átadták az Év szerzője díjat Soltész Miklós egyetemi tanárnak és gyümölcsnemesítőnek, aki magyar gyümölcsfajtákról írt könyvet; az Év szakújságírója díjat Bőle Istvánnak, az Év boros könyve díjat Eperjesi Imrének; Visnyi László pedig életmű díjat kapott. Újabb 300 milliós forrás nyílik tanyafejlesztésre február 7-től, ami becslések szerint 150 pályázónak okozhat örömet. A hétvégén pedig több programból is választhatnak a Budapesten és környékén élők, lesz többek között Mangalica Fesztivál az V. kerületben, Kisállat- és növényvásár a városligeti Petőfi Csarnokban, és Vidék Napja a Millenárison, február 18-án pedig farsangi rendezvénnyel, előadásokkal és programokkal várja látogatóit a Mezőgazdasági Múzeum.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.