Fajokon átívelő kegyetlenség: aki állatot kínoz, idővel embert is fog

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szembeni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása volt. Az előadók többsége elsősorban jogi és bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről. Továbbá arról is beszéltek, mit lehet tenni az állatokkal szemben agresszív gyerekekkel.

A program Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor beszédével kezdődött. Kiemelte az egyik legfontosabb mondanivalót az állatkínzással kapcsolatban: aki állatkínzó, az emberkínzó is. Az eseményen elhangzott, hogy számos szakember megállapítása szerint az, aki egy állatnak képes szándékosan ártani, fájdalmat okozni, az előbb-utóbb emberrel is megteszi ugyanezt - számolt be róla a Magyar Mezőgazdaság. Dr. Sótonyi Péter kijelentette, számára az állatkínzó nem is igazán ember. Az életet minden körülmények között tisztelni kell. Nemcsak az állatokat, de a természetet magát is - fogalmazott.

Az Állatorvostudományi Egyetem 2017-ben létrehozta az állatvédelem tantárgyat, amelyet magyar, angol és német nyelven is oktatnak. Így az ott tanuló, 52 országból érkezett hallgatóik mind találkoznak a témával. Ugyanezért hozták létre az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központot is, ahol multidiszciplináris szempontok szerint is folyik a kutatás. 

Sótonyi Péter kiemelte:

„Míg az állatorvos menti és gyógyítja a bántalmazott állatot, addig a jogász a megfelelő törvényalkotást segíti. A bántalmazó az is lehet, aki végtelenül szereti a házi kedvencét, és ezért olyan ételt etet vele, amivel megbetegíti. Például édességet ad a kiskutyájának.”

Nőtt az állatkínzásos esetek száma

A regisztrált állatkínzásos esetek száma sajnos az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott. 2018-ban 545, 2019-ben 586 esetet regisztráltak, 2020-ban ez a szám már 700-ra emelkedett. Dr. Kitanics Márk klinikai szakpszichológus szerint az állatkínzásig több út vezet. Az elkövető lehet szadisztikus, antiszociális személyiség, esetleg elmebetegségben, szexuális zavarban szenvedő, alacsony intelligenciával rendelkező személy. Ám az állatkínzás hiányos szocializáció és rossz modellkövetés, vagy hirtelen felindulás miatt is bekövetkezhet.

Az állatkínzó lélektana a klinikai szakpszichológus szemével

Dr. Kitanics Márk az állatkínzás lélektanát mutatta be. Előadásában kiemelte, hogy az állatokkal kapcsolatos rossz bánásmód és az erőszakos bűncselekmények között egyértelmű összefüggések állnak. Az állatkínzás pszichológiai háttere igen szerteágazó lehet. Többek között okozhatja frusztráció, szadisztikus személyiség, különböző mentális zavarok, gyenge intellektuális nívó vagy hiányos szocializáció.

Az állatkínzás megjelenhet mint következmény az egyes gyermekkori fixációk, a szocializáció vagy a rossz családi környezet által. Ugyanakkor lehet előzmény is, például a már korábban is említett sorozatgyilkosoknál. Konkrét eseteken keresztül mutatta be, mennyi minden állhat egy állatkínzó tetteinek hátterében.

Olykor a gyerek teljesen magától kezd el bántani más élőlényeket, míg másokat kényszeríthetnek erre, de előfordul az is, hogy zoofília áll a háttérben.

Az esetek igen sokfélék lehetnek, számos pszichológiai háttérrel. A szakértő szerint az állatkínzás egy hozadék is lehet, mégpedig az agresszióé. A frusztráltságot az emberek gyakran a náluk gyengébben vezetik le. Egy gyerek pedig az erőviszonyok miatt nem képes ezt egy felnőttel szemben megtenni, ezért egy állattal kegyetlenkedik. Az is lényeges, hogy a gyerekek csak néhány éves korukra fejlesztik ki azt a képességüket, ami által érzékelik, hogy a másik élőlény számára mi okoz fájdalmat.

Mindenki bűnös?

A szakpszichológus azonban arra is rávilágított, hogy nincs olyan személy, aki valaha ne követett volna el állatkínzást. Ebbe a kategóriába ugyanis az is beletartozik, ha valaki lecsap egy legyet vagy egészségtelen ételt ad a házi kedvencének. Az állatkínzás ellen a legjobb védekezés a megelőzés, a felvilágosítás, az utánkövetés és terápiás módszerek alkalmazása. Az egyik legfontosabb szempont pedig az, hogy a törvényalkotók kikérjék a szakemberek véleményét ilyen ügyek esetén.

A programban egyebek mellett megtörtént hazai állatkínzási büntetőperekben elhangzottakon keresztül mutatták be az előadók az állatkínzókat, illetve több, különös kegyetlenséggel gyilkoló sorozatgyilkos bűnügyi profilját bemutatva rávilágítottak, hogy ezek a bűnözők mind állatkínzással kezdték tevékenységüket. Több előadó is hangsúlyozta, hogy ha felismerik egy gyerek állatkínzó hajlamát, akkor neveléssel, agressziókezeléssel a probléma megoldható, és megelőzhető a még több, még súlyosabb bűncselekmény elkövetése.

Dr. Vetter Szilvia, az egyetem állatvédelmi központjának vezetője mindezt így foglalta össze:

„Nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy az állatkínzást pontszerűen vizsgáljuk, azt rendszerszerűen kell megnézni. Nem elég azt a pillanatot kiragadni, amikor valaki egy baltával lesújt egy állatra. Azt is vizsgálni kell, hogyan jutott el idáig, és mi történik vele, a környezetével a kegyetlen cselekedet után.”