Európai aszály: szárazságban a spanyolok és a Maghreb, a magyar helyzet eddig rendben

Belföldön egyelőre nem fenyeget aszályhelyzet – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalójában. Magyarországon a középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén jó, csak kisebb területeken alakult ki átmeneti vízhiány – írták az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira hivatkozva. A talaj felszínközeli része csak Szeged és a Körösök mentén száradt ki. A tavaszi vetésekhez szükséges nedvesség Szeged, valamint Mezőtúr, Szeghalom és Mezőberény térségében hiányzik a felső rétegekből.

 közlemény szerint hozzátették, hogy a kontinens számos részén már most jelentős csapadékhiány sújtja a mezőgazdaságot. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO, European Drought Observatory) adataiból kiderül, hogy súlyos a szárazság a Balkán keleti részén, Franciaországban, Olaszországban és főképp Spanyolországban. Itt a gabonafélékre, a napraforgóra, a gyümölcsfákra és zöldségfélékre egyaránt hat az időjárás, az aszálykár az eddigi becslések alapján idén elérheti a 4 milliárd eurót – írta a FruitVeB április végi közleménye.

Magyarországon egyelőre nem kell aszálytól tartani, Spanyolországban és Észak-Afrikában viszont egyre súlyosabb a helyzet. 

Spanyolországot általános aszály sújtja

Az ország jelentős részén már hónapok óta nem hullott csapadék, és az előző hetekben tapasztalt magas hőmérsékletek csak tovább súlyosbították a helyzetet. A Spanyol Meteorológiai Szolgálat, az AEMET tájékoztatása szerint 2023 márciusa volt eddig a második legmelegebb március a 21. században, egyben az évszázad második legszárazabb hónapja. A víztartalékok a szokásos szint 50 százalékán állnak, és folyamatos csökkenést mutatnak. 

A leginkább érintett területek a Guadalquivir és a Guadiana vízgyűjtő területe, valamint Katalónia és a Baszkföld. Ráadásul az AEMET előrejelzése szerint rövid távon nem is várható javulás: május elejére 35°C körüli csúcsokkal jelentkező hőhullámot vártak. 

A mezőgazdasági kultúrák közül a jelenlegi aszály a gabonafélékre, napraforgóra, gyümölcsfákra és zöldségfélékre egyaránt hatással van, becslések szerint akár 4 milliárd eurót is elérheti az idei aszálykár. 

A helyzet olyan súlyos, hogy a különböző mezőgazdasági szervezetek vezetői találkoztak a kormánnyal Madridban azonnali intézkedések bevezetése érdekében. A kormány néhány azonnali intézkedés mellett az Európai Bizottsággal is tárgyalnak a Közös Agrárpolitika szabályainak rugalmasabb alkalmazhatósága érdekében.

Afrika is komoly veszélyben

Az idei év első negyedévében nem csak Spanyolországot, hanem a Maghreb-övezet nyugati részét is szárazság sújtja, és Törökországban is megkongatta a vészharangokat az Európai Bizottság COPERNICUS aszályfigyelő programja. Marokkó, Algéria és Tunézia növényállományainak fejlődését máris nagy mértékben befolyásolja a csapadékhiány: vannak olyan régiók, ahol szeptember óta alig esett eső. Törökországban az állományok fejlődése egy hetes fenológiai csúszásban van, ezért itt a meleg időjárás és a kevesebb csapadék egyelőre még nem okozott visszafordíthatatlan károkat, de a COPERNICUS erre a régióra is figyelmeztetést adott ki.

Hazai aszályhelyzet

Magyarországon egyelőre nem fenyeget aszályhelyzet, az OMSZ aszályindex információi szerint lokálisan tapasztalható csak kisebb mértékű, átmeneti vízhiány - írták.

A keleti tájakon kevesebb volt a csapadék, de az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak délen, délkeleten marad el az ilyenkor szokásos mennyiségtől, az ország nagy részén jelentősen meghaladja azt.

A talaj felszín közeli része sokfelé sáros, csak Szeged és a Körösök mentén szárazabb. A középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén eddig is jó volt, most Sopron környékén is sokat javult.

A felső talajrétegben a tavaszi vetések számára Szeged, valamint Mezőtúr – Szeghalom – Mezőberény térségében hiányzik nedvesség - írták.