Európa egyik legnagyobb acélgyárát bombázták az oroszok, fokozódik a hiány és nő az ár

Ukrán beszámolók, valamint az egyik közösségi média platformon közzétett videó szerint orosz támadás érte és hatalmas robbanások rázták meg az Azovstal mariupoli acélgyárát Ukrajnában. Vagyim Denysenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója Európa egyik legnagyobb acélüzemeként hivatkozott a gyárra, a videót pedig Leszja Vasziljenko, ukrán parlamenti képviselő posztolta. A március 21-i hírek szerint heves harcok zajlottak Ukrajna egyik kulcsfontosságú ipari létesítménye, a Mariupolban található Azov acélüzem ellenőrzéséért. Az óriási acélmű közvetlenül Mariupol városközpontjától keletre fekszik. 

Az Ukrajna elleni háború, valamint ennek következtében az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatására világszerte csökkent az acélkínálat és az acél ára jelentősen emelkedni kezdett. A Mariupol melletti hatalmas acélgyár elleni orosz támadás valószínűleg mind az acélhiányt, mind az acél árának emelkedését tovább fogja erősíteni.

Export-visszaesés várható

Ukrajna és Oroszország a nemzetközi acélkereskedelem mintegy 10 százalékát adja - mondta Jayanta Roy, az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője, aki mindkét ország exportjának jelentős visszaesésére számít. Az indiai acélipari szakértő feltételezése szerint a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot. India eddig acélexportjának több mint harmadát értékesítette Európában - írta a HVG.

A Német Acélkereskedelmi Szövetség (BDS) azonban kétségekkel él a távol-keleti acélszállításokkal kapcsolatban. A szállítási díjak világszerte többszörösére emelkedtek, ami a távoli régiókból történő szállítást kevésbé jövedelmezővé tette - mondta Oliver Ellermann, a BDS igazgatótanácsának tagja. 

Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják, ennek 40 százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik.

Az acélárak Németországban már eddig is nagymértékben emelkedtek - folytatta Ellermann. Az építőiparban használt acélháló ára például 72 százalékkal emelkedett 2021 őszéhez képest. A betonacél 46 százalékkal lett drágább. " A világjárvány miatt az árak az elmúlt 2 évben történelmi csúcsot értek el" - mondta Ellermann. A tájékoztatása szerint ennek fő oka a megnövekedett energiaköltségek, az érc, a kokszszén és a vashulladék nyersanyagok piacán kialakult árharc, valamint a megemelkedett fuvardíjak voltak. A BDS az árak további emelkedésére számít az elkövetkező hetekben és hónapokban.