Erőseket mondott a magyar agrárminiszter Brüsszelben

Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, ugyanis az európai gazdák nem tudnak versenyezni a nagytőke tulajdonában álló többszázezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek - jelentette ki az agrárminiszter Brüsszelben hétfőn.

Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottság nem készített elemzést az esetleges ukrán uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, de becslések szerint a közös agrárpolitikai (KAP) támogatások csaknem 30 százalékát az ukrán gazdaságok kapnák. Ennek következménye, hogy a többi tagállam, így a magyar gazdák támogatásai jelentősen csökkennének. Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának az Európai Unió (EU) mezőgazdaságára gyakorolt hatásait a határmenti tagállamok gazdálkodói már a "saját bőrükön érzik", hiszen a kereskedelmi akadályok lebontása miatt mezőgazdasági szempontból Ukrajna gyakorlatilag másfél éve a belső piac része - mondta

A megnövekedett ukrán import okozta piaci zavarokra az Európai Bizottság eddig nem reagált, sőt, az uniós importtilalomnak a betakarítás idején történő megszüntetésével még fel is erősítette a bizonytalanságot. Az erre válaszul nemzeti hatáskörben bevezetett intézkedések miatt pedig a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát. Magyarország már meg is kapta az erről szóló levelet - közölte Nagy István. Az agrárminiszter arról tájékoztatott, hogy nem volt egyetértés a tagállamok között az új génkezelési technikákra vonatkozó uniós bizottsági javaslatról. Ez alátámasztja Magyarország azon álláspontját, mely szerint a megfelelő megoldás kidolgozásához több időre van szükség, illetve azt, hogy az élelmezésbiztonságot semmi sem veszélyeztetheti - jelentette ki.

A magyar kormány fontosnak tartja, hogy mi magunk dönthessük el, milyen technológiával előállított növényeket, illetve élelmiszert akarunk termeszteni, illetve fogyasztani a saját hazánkban. A fogyasztóknak pedig joguk van tudni, hogy mit vásárolnak és mit fogyasztanak. A növényvédőszerek használatának csökkentésére irányuló uniós bizottsági javaslattal kapcsolatban az agrárminiszter elmondta, hogy az eddig elért eredményeket teljesen semmibevevő, fűnyíróelv szerinti kötelező csökkentési célok javasolt bevezetése, valamint más érzékeny területekre vonatkozó tilalom együttesen súlyosan veszélyeztetné az EU élelmezésbiztonságát. Magyarország nem tartja szükségesnek, hogy olyan területen szülessen új szabály, ahol erre már nincs is igény, hiszen a kitűzött célok a jelenleg hatályos jogi kerettel és gyakorlattal is elérhetők - mondta. "Ha a jog asztalánál akarják eldönteni, hogy mit kell tennie egy gazdálkodónak, abból mindig csak problémák és gondok származnak. Bízzák a gazdálkodást az európai gazdálkodókra" - fogalmazott a tárcavezető

Az agrárminiszter végezetül közölte: a mézkeverékek származását érintően az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni annak származási helyét és a benne lévő méz pontos százalékos arányát. A szigorúbb előírásoknak köszönhetően egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek és milyen arányban találhatók az üvegekben. Ezáltal a vásárlók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják. A kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés pedig hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést - fejtette ki. A remények szerint, a szabályozás elfogadásával a magyar méhészek piaci helyzete is javulni fog, hiszen - mint kiemelte - a magyar méz kiváló minőségű és semmilyen hozzáadott adalékanyag nem szükséges ahhoz, hogy természetes hatását ki tudja fejteni.

Forrás: Agrárminisztérium