Ennyi volt a szántóföld ára 2018-ban megyénként Magyarországon

A 2018-ban egy hektárnyi szántóterületért átlagosan 1.551 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon, így a szántók átlagára immár meghaladta a másfél millió forintos fajlagos árat. A fenti érték mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évre számolt országos, szántóföldekre számított átlagárhoz képest, emellett elmondható, hogy minden régióban emelkedtek a szántók árai.

A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés szintén az Észak-Alföldön volt megfigyelhető, ahol átlagosan közel 15 százalékkal magasabb szántóárakkal találkozhattunk a tavalyi évben, emellett 10 százalékot meghaladó drágulás volt megfigyelhető Közép-Magyarországon (13,7 százalék), illetve a Dél-Alföldön (10,9 százalék) is. A legkisebb mértékben, 6,3 százalékkal a Dél-Dunántúlon növekedtek a szántóárak.

A régiókhoz hasonlóan mindegyik megyében emelkedést mutattak az árak. Budapest után – a fővároshoz tartozó területekről mindössze 37 darab szántó értékesítést tartalmazó adat állt rendelkezésre – a legnagyobb átlagos drágulást Hajdú-Bihar megye mutatta, mintegy 20 százalékos növekedéssel. Emellett a Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Pest, Csongrád, Tolna, Veszprém, Békés megyében megfigyelt árakat is 10 százalékot meghaladó mértékű átlagos növekedés jellemezte.

A legkisebb, 5 százalék alatti áremelkedést Baranya és Vas megyében figyelhettük meg.

A szántóterületek esetében mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak. Regionális szinten a legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (1.847 ezer forint/hektár) voltak jellemzőek, de másfél millió forint feletti átlagárakat figyelhettünk meg az Észak-Alföld (1.586 ezer forint/hektár), a Közép-Magyarország (1.547 ezer forint/hektár) és a Dél-Dunántúl (1.544 ezer forint/hektár) régiókban is. A legolcsóbban a korábbi évekhez hasonlóan Észak-Magyarországon, átlagosan 1.148 ezer forint/hektáros áron cseréltek gazdát a szántóterületek.

2 millió forintot meghaladó átlagárakat figyelhettünk meg a Budapesthez tartozó szántók (2.330 ezer forint/hektár) mellett Békés megyében (2.015 ezer forint/hektár), emellett hasonlóan magas árak jellemezték Hajdú-Bihar (1 964 ezer forint/hektár) és Tolna (1.910 ezer forint/hektár) megyéket is. A legalacsonyabb árakon Nógrád (1.116 ezer forint/ hektár), Heves (1.117 ezer forint/hektár), Zala (1.164 ezer forint/hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1.178 ezer forint/hektár) megyében lehetett szántóföldeket vásárolni.

A szántóföldek árait kisebb területi egységek, a járások szintjén vizsgálva természetszerűleg nagyobb eltérések figyelhetők meg.

A tavalyi évben két és fél millió forint feletti átlagárak voltak megfigyelhetők a hajdúszoboszlói (2.737 ezer forint/hektár), a jánoshalmai (2.640 ezer forint/hektár), valamint a hajdúböszörményi (2.638 ezer forint/hektár) járásban. A legalacsonyabb átlagárak a bélapátfalvai (699 ezer forint/hektár) járásban jelentkeztek, de az ózdi és mezőcsáti járásokban is átlagosan 900 ezer forint alatti hektáronkénti árakon lehetett szántókhoz jutni.

A szántóföldek átlagárainak számításához összesen 19.967 hektárnyi szántóterületre kötött 14.042 kifüggesztett adásvételi szerződésben szereplő eladási ár szerepelt a felhasznált adatbázisban.

A korábbi évhez hasonlóan a legtöbb szántót a Dél- és Észak-Alföld régiókban értékesítették, az eladott szántók közel fele ezekben a térségekben cserélt gazdát. A régiók szintjén a legkevesebb szántóföldnek Közép-Magyarországon lett új tulajdonosa, az országos szántóforgalomnak mintegy 5 százaléka realizálódott ebben a régióban.

Megyei szinten a legnagyobb értékesítési volumen - az országos forgalomnak mintegy ötödét adva - Békés, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében mutatkozott. Az országosan értékesített mennyiségnek Budapest 0,1 százalékot kitevő, csekély forgalma mellett szintén alacsony, egyenként 3 százalék alatti része jelentkezett Nógrád, Komárom-Esztergom és Vas megyékben.

A vizsgált időszakban a tulajdoni hányadok figyelembe vétele mellett az értékesített szántóföldek átlagos nagysága 1,42 hektár volt. A legnagyobb, átlagosan 2 hektárt meghaladó méretű területeket Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében figyelhettük meg, de Békés, Komárom-Esztergom, Somogy és Fejér megyében is átlagosan másfél hektárt meghaladó nagyságú földterületek kerültek értékesítésre.

A legkisebb szántókat Zalában értékesítették, 1 hektár alatti átlagos mérettel. A szántóforgalom 70 százaléka esetében a szerződések 1/1-es tulajdonú földterületek eladására irányultak.

Forrás: Agrotax