Energiahatékony módon segítenek a talajépítő mikrobiológiai termékek

Európában a szántóföldek területe óránként 11 hektárral, a világ mezőgazdasági területe pedig évente 50 ezer négyzetkilométerrel csökken. 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg minden évben. Riasztó adatokkal kezdte előadását Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Ifjú Gazda Tagozata és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvényén.

Mint mondta, ezek ismeretében erősen kongatni kell a vészharangot, mert a 24. órán is túl vagyunk, mindent meg kell tenni a termőtalajok degradálódásának megállítása érdekében.

Folyamatosan romlik a talajok állapota

A rendezvényen megjelent gazdálkodókat is arra kérte az előadó, hogy tekintsenek magukba, és tegyék fel, majd válaszolják meg a következő kérdéseket. Mit tettek vagy nem tettek a talajaik érdekében az elmúlt 10 évben? Mennyivel nőttek, nőttek-e egyáltalán a termésátlagaik az elmúlt 5 évben? Ha nem nőttek, annak mi az oka? Mennyivel többet költöttek inputokra, mint 5 éve? Mennyivel csökkent a talajaik értéke az elmúlt 10 évben – mert az előadó szerint ára a földnek van, a talajnak viszont értéke. Milyen a viszonyuk a kezelésük alatt álló talajokkal? Meddig halogathatják még, hogy megállítsák a termőtalajaikat a degradálódás útján?

A talajok állapota ugyanis folyamatosan romlik. A lebutított vetésszerkezet következménye a renyhe talajélet, a romló talajtermékenység.

Bár szükség van kemikáliákra, de azok károsak a talajnak. Daoda Zoltán véleménye szerint a nagyipari mezőgazdaság a termőtalajok harmadát tette tönkre. Nem utolsó sorban csökken a talajok széntároló (-megkötő) képessége, így nő a CO2-kibocsájtás az atmoszférába. Ha pedig nincs, márpedig alig van szervesanyag-utánpótlás, el kell gondolkodni a biológiai megoldásokon. Környezetünkben ugyanis számolatlanul és ingyen felhasználható nitrogén, kálium és foszfor van, csak be kell vetni olyan mikrobákat, amelyek a növények számára felvehetővé alakítják azokat.

Mikrobiológiai termékek

Napjaink híre, hogy a termelők már a még ki nem kelt naposcsibe szerves trágyáját is lekötik, hogy pótolni tudják talajaikban a tápanyagot. Ezért jó hír, hogy a mikrobiológai készítményekkel is jelentős tápanyagigény-hányad biztosítható, mondta Daoda Zoltán. Ezek olyan, a talaj termékenységét javító termelésnövelő anyagok, amelyek baktériumokat, gombákat és algákat tartalmaznak.

Fontos, hogy nincs bennük semmilyen, az emberre veszélyes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló anyag.

A mikrobiológiai oltóanyagok lehetnek biopeszticidek és biotrágyák. Előbbiek olyan élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek a káros célszervezetre közvetlen vagy közvetett biológiai hatással vannak, azokat pusztítják, károsítják, illetve életterüket csökkentik, életkörülményeiket rontják. A biotrágyák pedig olyan élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek a vetőmagra, a növényre vagy a talajba juttatva a növény növekedését segítik a tápanyagok felvehetőségének javításával, a gyökértömeg és a növény tápanyagfelvevő kapacitásának növelésével.

Baktériumok, gombák, mikorrhizák, algák

Az oltóanyagok lehetnek baktériumok, gombák, mikorrhizák és algák, amelyek tápanyagot szolgáltatnak, növényi hormonokat szintetizálhatnak, de segítenek a biokontrollban (támogatják az integrált növényvédelmet), a cellulózbontásban és a talajépítésben is.

A jelenlegi műtrágyahelyzetben tehát helyettesítő anyagként használhatók, hiszen egy négyzetméter talaj fölött például 5,6 tonna légköri nitrogén található, ami hektáronként 56 ezer tonnát jelent.

Bár szükség lesz műtrágyára a továbbiakban is, de évente körülbelül 60 kilogramm nitrogén hatóanyag spórolható meg és vihető be a termőtalajba talajbaktériumokkal. Ugyanígy mobilizálható a foszfor és a kálium is. Mindkettő feltárható az ásványosodott, a növények számára nem vagy nem könnyen hozzáférhető állapotból. A talajba oltóanyaggal bevitt baktériumok rávehetők, hogy olyan savakat termeljenek, amelyekkel kioldható a foszfor és kálium a kőzetekből, így biológiai módon tudják biztosítani a tápanyag-utánpótlás egy részét.

Hektáronként 60 ezer forint a nyereség

Ennek bizonyítására az előadó bemutatott egy januári vizsgálati eredményt. Eszerint a Magyarországon forgalomban lévő talajbaktériumok átlagos éves produkciója 60 kilogramm nitrogén-, 35-35 kilogramm foszfor-, illetve kálium-hatóanyag. Mint emlékeztetett, januárban körülbelül 70 ezer forint volt a műtrágya ára. A talajoltás költsége 10 ezer forint, a nyereség tehát 60 ezer forint hektáronként.

Mivel az oltóanyag-előállítás nem függ nagy mértékben a gáz árától, a talajoltás költsége továbbra is 10 ezer forint, tehát a növekvő műtrágyaárak miatt már nem 60 ezer, hanem 120-140 ezer forint között mozog a nyereség. „Ez azt jelenti, hogy még el sem vetett a kolléga, és már keresett 110-120 ezer forintot azzal, hogy ezt a mennyiségű műtrágya-hatóanyagot ily módon helyettesíti” – érvelt a szakértő. Mint mondta, ennél több is elérhető a kijuttatás megfelelő időzítésével, okszerűségével.

A hatóanyag-kivonások korában nem szabad megfeledkezni arról, hogy a talajban, ami egy biológiai rendszer, biológiai „szereplők” is vannak, amelyeknek érdemes szerepet osztani.

Ezek valamilyen formában részt vehetnek akár a megelőzésben, akár a konkrét védelemben is. Ilyenek azok a termésnövelő készítmények, amelyeknek biokontroll hatásuk van.

Karanténba zárt kórokozók, talajépítő mikroszervezetek

A Trichoderma harzianum az egyik legismertebb és legelterjedtebb gombatörzs, amelyik, bár maga is gomba, a talajból fertőző patogén gombákat (szklerotínia, fuzárium) parazitálja. Mint az előadó felhívta rá a figyelmet, e kórokozók ellen nincs 100 százalékos kémiai növényvédelem, ez a gomba azonban egészséges környezetet teremt a kultúrnövény gyökérzete körül. Körülzárja, izolálja például a fuzáriumot, és bár nem öli meg, de nem engedi, hogy szaporodjon. Így az nem képes tovább fokozni a kártételét.

Egyes baktériumok a káros gombák szaporodásához szükséges vasionokat kötik meg. Azt a növényeknek át tudják adni, a gombáknak azonban nem, így ebben az esetben is csökken a fertőzéses nyomás.

A talajépítést, a talajszemcsék aggregátummá alakítását is baktériumok segíthetik azzal, hogy olyan szerves anyagokat képeznek (baktériumnyálka, EPS), amik összeragasztják a szemcséket. Vannak olyan baktériumtörzsek, amelyek a humifikációt, a szerves anyag lebontását segítik, mások a gyökértömeget növelik. A baktériumok poliszacharidokat is termelnek, jelenlétük a talajban javítja a vízmegkötő-képességet, és szerepük van a baktériumok megtartásában, hiszen egyfajta tápanyagforrásként állnak rendelkezésre.

A talajok regenerálásába az utóbbi időben bevethetők talajalgák is. Ezek nemcsak poliszacharidokat, hanem különféle aminosavakat, fehérjéket termelnek, így javítják a talaj szervesanyag-tartalmát.

Cellulózmenedzsment

Az előadó szólt arról is, hogy nem mindegy, mi történik a talajba kevert növényi maradványokkal. Az ott található, természetes őshonos baktériumok, gombatörzsek között vannak olyanok, amelyek celluláz enzimrendszere képes egy 10 tonnás kukorica után maradt szárat is lebontani. Nem mindegy azonban, hogy ez mennyi idő alatt történik meg.

Vannak olyan termékek, baktériumtörzsek, amelyek ezt a feladatot 6-8 hónap alatt elvégzik, az így feltárt tápanyag a következő növény tápanyag-mérlegében már figyelembe vehető. Mint az előadó felhívta rá a figyelmet, pontosan lehet tudni, hogy egy tonna kukoricaszárban mennyi mikro, mezo- és makroelem van. „Tehát nem is szármaradványról kell beszélni, hanem cellulózmenedzsmentről – mondta. Hozzátéve, hogy minden szármaradványt, nyesedéket meg kell becsülni, mert a baktériumok és gombák segítségével elvégzett szervesanyag-lebontás végterméke maga a humusz.

Egy vizsgálat kimutatta, hogy ezek a baktériumok képesek 6 hónap alatt feltárni a kukorica- és a napraforgószár nyolcvan százalékát.

Szintén vizsgálati eredményekkel támasztotta alá az előadó azt is, hogy komplex talajbaktérium-kezeléssel mennyivel csökken a talajellenállás, illetve nő a nedvességtartalom különböző művelési mélységben. Ennek a mai árak mellett az üzemanyag-fogyasztás miatt van nagy jelentősége. A humusztartalmat vizsgálva pedig azt tapasztalták, hogy az 4 év szárbontó használata után több, mint 40 százalékkal nőtt.

Tartamhatás

Nem titok, hogy a különböző mikrobiológiai termékek hatásai nem azonnal tapasztalhatók. Mint az említett vizsgálatok eredményei is mutatják, a tartamhatás 2-5 év múlva jelentkezik. Ennyi idő után már mérhető különbségek tapasztalhatók a talajban maradt tápanyagokban, nem utolsó sorban a termelési költségekben.

Azt is érdemes tudni, zárta előadását Daoda Zoltán, hogy jelenleg a talajban élő baktériumoknak mindössze 2 százalékát ismerjük.

„Ha a 2 százalékukat vesszük 100 százaléknak, azoknak 6 százaléka reprodukálható mesterségesen. Ezek jelennek meg valamilyen formában a termékben. Tehát még nagyon sok ismeretlen faj van, és mi azon dolgozunk, hogy minél többet megismerjünk. Azt kérjük a fiatal gazdáktól, hogy legyenek erre a megoldásra nyitottak, és amikor a fizikai meg a kémiai megoldásokon gondolkoznak, tegyenek hozzá ugyanannyi biológiait is!” – zárta előadást Daoda Zoltán.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)