Elvonhatóak lesznek a területalapú támogatások 35 millió forint felett

Európai Uniós szinten döntés született a cappingről, a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálásáról. Ennek eredményeként már 100 ezer euró (mai árfolyamon 35 millió forint) felett elvonhatók lesznek a területalapú támogatások. Erről a tagállamok saját hatáskörben rendelkezhetnek. A döntés egyik legfontosabb következményéről Mezei Dávid, az MTB Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója írt elemzést.

A pénzügyi szakember felidézi: 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló politikai megállapodáson kívül az unió közös agrárpolitikájának (KAP) jövőjéről is fontos döntéseket hoztak az uniós állam- és kormányfők a július 17-21-i maratoni csúcsértekezletükön - írta meg az Agro Napló. Ezek közül az egyik legfontosabb a capping-re, azaz a területalapú támogatások egy gazdaság számára kifizethető maximális összegére vonatkozó szabályok. A támogatások elvonására a jelenlegi 150 ezer helyett már 100 ezer euró évi támogatási összeg felett lehetőség nyílik. Ehhez azonban a tagállam döntése szükséges.

A mostani döntés legfontosabb jellemzője, hogy továbbra is fenntartja a tagállam döntési szabadságát a kérdésben. A tagállam dönthet ugyanis arról, hogy elvonja-e a területalapú támogatás 100 ezer euró feletti részét, és ha igen, milyen mértékben. Az is a nemzeti kormányokon múlik, hogy megengedik-e a munkabérek és járulékaik beszámítását, azaz csökkenthető lesz-e az elvonás az ilyen címmel kifizetett összegekkel.

A capping csak az alapkomponensekre érvényes

Fontos, hogy a capping az előzetes bizottsági javaslattal ellentétben továbbra is csak a területalapú támogatás alapkomponensére fog kiterjedni. Tehát a zöldítésre – illetve az annak helyébe lépő környezet- és klímavédelmi komponensre –, valamint az egyéb jogcímen járó közvetlen (például: a fiatal gazda top-up és a termeléshez kötött támogatások) támogatásokra nem. Mezei Dávid szerint az, hogy mely gazdaságokat fogja a kormány esetleges jövőbeni döntése alapján érinteni a capping, több tényezőtől függ. Az egy hektárra jutó területalapú támogatás összegén túl számít majd az is, hogy ebből mekkora részt képvisel az úgynevezett alapkomponens, és a zöldítés helyébe lépő új „zöld” komponens.

Ha figyelembe veszik azt a szintén a KAP-ot érintő, a júliusi csúcson hozott döntést, miszerint a Közös Agrárpolitika költségvetésének legalább 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell fordítani, akkor feltételezhető, hogy a mostani 30 százalékos zöldítés legalább 40 százalékos arányt tesz majd ki a területalapú támogatáson belül. Ez a változás valamelyest mérsékelheti a 150 ezer eurós határ 100 ezresre történő csökkentését, hiszen csökken a támogatás elvonásánál figyelembe veendő, és így elvonás alá kerülő támogatásrész.

A számítások többfelé vezethetnek

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a munkabéreket és járulékokat is figyelembe veszi a cappingnél, egyelőre nyitott kérdés, hogy milyen módszert választ annak kiszámítására. Akár egy-egy régióra, vagy a tagállamra jellemző, statisztikákon alapuló átlagbéreket, akár a ténylegesen kifizetett konkrét munkaerőköltségeket veszi figyelembe, jelentős adminisztrációs többletteherrel kell számolni – vélekedett Mezei Dávid.

A kevésbé fejlett területek esetében (egész Magyarország ide tartozik Pest megye kivételével) főszabályként marad a 85 százalékos maximális uniós hozzájárulás. A tagállamnak legalább 15 százalékot kell hozzátennie az uniós forrásokhoz. Környezet- és klímavédelmi pályázatok esetében ez az arány a jelenlegi 75-25 százalékról 80-20 százalékra változik. Ezzel csökken a tagállam által elvárt minimális hozzájárulás. Tehát, ha a tagállam csak a jogszabály által elvárt minimális összeget teszi hozzá a vidékfejlesztési alaphoz, csökkenni fog a vidékfejlesztési célokra fordítható összeg.

Kiegyensúlyozatlanságok

Másrészt az uniós jogalkotók – a szakértő szerint hibásan – itt továbbra is a kevésbé fejlett területeken kívüli területekre vonatkozó általános, - a korábbi 53 százalékról – 43 százalékra csökkenő uniós társfinanszírozási arányt vették alapul. A fejlettebb területek esetében a magasabb uniós finanszírozási aránnyal mintegy ösztönözni kívánják a tagállamokat, hogy több „zöld” intézkedést valósítsanak meg. Ez a szándék viszont Magyarországon a 85 százalékos általános kulcs miatt visszájára fordul, hiszen az Európai Bizottság által preferálni kívánt környezet- és klímavédelmi pályázatokhoz a kormánynak többet kell fizetnie - állítja a szakértő. A várakozásai alapján a tagállami társfinanszírozási arányok fejlett régiókat érintő emelése önmagában nem lesz képes kiegyensúlyozni a vidékfejlesztési források csökkenését. Sőt, a „zöld” intézkedések esetében a kötelező uniós társfinanszírozási arány emelése miatt még akár tovább csökkenthetik azokat – írta az MTB Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.