Elveszítheti az Európai Unió a mezőgazdasági bevételének egy részét

Várhatóan visszaesik az állattenyésztés és a növénytermesztés, ráadásul az is elképzelhető, hogy Európa déli és a mediterrán térségének egy részén meg is kell szüntetni a mezőgazdaságot. Mindennek az oka a klímaválság. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EFA) tanulmánya alapján az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az Európai Unió mezőgazdaságának kiemelt témaként kell kezelnie, ha javítani akar az olyan szélsőséges eseményekkel szembeni ellenálló-képességen, mint az aszály, az áradások és a hőhullámok.

Az Agrárágazat írta meg, hogy a jelentés alapján a növénytermesztés és állattenyésztés várhatóan csökken az Európai Unióban, és valószínűleg be kell szüntetni az agrártevékenységeket Európa déli és mediterrán régióinak egy részén. Az EU mezőgazdasági ágazata 2050-re összességében elveszítheti bevétele mintegy 16 százalékát. Az éghajlati hatások gyengébb termést és magasabb termelési költségeket eredményeznek. Mindez hatással lesz az árakra, a termékek mennyiségére és minőségére is.

Tények és adatok az EU mezőgazdaságáról

A mezőgazdasági területek az unió teljes földterületének mintegy 40 százalékát teszik ki. A mezőgazdasághoz és az élelmezéshez kapcsolódó iparágak és szolgáltatás több mint 44 millió munkahelyet biztosítanak az EU-ban. Az agrárszektor 22 millió embert foglalkoztat közvetlenül, a változás őket is nagyon érzékenyen érinti majd. A változást az okozza, hogy a mezőgazdaságnak nagy szerepe van és lehet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében is. A szektor ugyanis az ilyen típusú gázok kibocsátásának mintegy 10 százalékáért felelős az Európai Unión belül - írják.

Kapcsolódó: A klímaváltozás miatt került a fókuszba a tavaszi vetésű fajták őszivé alakítása

A Debreceni Egyetemen sikerült olyan őszi lencse fajtákat létrehozni, amelyek biztonságosabban és 50 százalékkal magasabb hozamokkal termeszthetőek, mint a korábbi tavaszi változatok. Magyarország egyre inkább az áttelelni képes fajok és fajták felé fordul, hogy elkerülje a kora tavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságokat. A vetésidők előrehozása a virágzás korábbra időzítése miatt is történik. A kora tavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságok miatt jött létre az őszi lencse, az őszi zab és az őszi borsó is, melyek vetését a tavaszi esők és a belvíz – időnként pedig az aszály – gyakran meghiúsította. A hosszabb tenyészidő ezen felül még korábbi betakaríthatóságot is jelent, hiszen a fejlődés kezdeti szakasza már ősszel megtörténik. A növénynek így több ideje van lombozatot és termést hozni, mégis hamarabb lekerül a tábláról.