Elhibázott célokkal nehéz lesz az agrárvállalkozásoknak 2020-tól

Előszeretettel fordítanak komoly összegeket az agrárvállalkozások a hatékonyság növelésére, a költségek csökkentésére és a termelés bővítésére. Ezzel szemben a nak.hu szerint kevés figyelmet kap a munkaerő-fejlesztés és a precíziós gazdálkodás, ami a jövőre nézve nem túl előnyös. Íme, mire költenek a vállalkozók.

A vállalatok 47 százaléka valamilyen hatékonyságnövelő eszközt használ: megpróbálják lefaragni a kiadásokat, vagy éppen a termelést próbálják maximalizálni. Ezek azonban nem mindig vezetnek a jó irányba. Ugyanilyen fontos lenne a technológiafejlesztés, a humánerőforrás tudásának gyarapítása, vagy épp a mérethatékonyság növelése – ezzel azonban sokan nem foglalkoznak a kellő mértékben.

Pedig az ilyen jellegű beruházások sürgetőek lennének a szakértők szerint, ugyanis 2020-tól jelentősen átalakul az uniós támogatási rendszer, melynek hatására jóval kevesebb forrás áll majd a gazdálkodók rendelkezésére. Épp ezért a következő 2-3 évben kell a vállalkozásoknak is végrehajtani minden olyan fejlesztést, ami lehetővé teszi, hogy akár támogatások nélkül is életképesek maradjanak a magyar piacon. Ehhez viszont elengedhetetlen az erőforrások hatékonyabb felhasználása.

Támogatások nélkül is versenyképesnek maradni - ezért fejleszt most, aki okos

A hatékonyságnövelő eszközök közül a megkérdezettek 19 százaléka a költségcsökkentést, 12 százalék a termelés növelését, 12 százalék a kapacitásbővítést jelölte meg. Viszonylag kevés cég él a folyamatoptimalizálással, valamint vállalatirányítási és kontrolling eszközök bevezetésével (7 és 5-5 százalék), miként a képzéssel is (7 százalék). Elenyésző azok száma, akik a precíziós gazdálkodást (2 százalék) a gépesítést (1 százalék) jelölték meg, és szinte senki sem említette a genetikai állomány javítását.

A következő három évben a mezőgazdasági cégek mintegy harmada tervez hatékonyságnövelő beruházást. A tervezett beruházások esetében is a leggyakoribb cél a termelés bővítése (36 százalék) és a költségcsökkentés (34 százalék), de számos válaszadó említette a piaci reakciókészség és a fogyasztói elvárásokhoz igazodás (30-30 százalék) javítását a tervezett beruházással szembeni elvárásként.