Elfordulnak a fiatalok a mezőgazdasági képzésektől

Alig van olyan ágazat, amely kevésbé vonzó a pályaválasztó fiatalok számára, mint az agrárium: mind közép-, mind felsőfokon csökken a diákok érdeklődése. A több felmérés által igazolt trend azért is aggasztó, mert a gazdatársadalom már így is elöregedett, ráadásul a meglévő oktatást is sok kritika éri. Akad olyan nagyvállalat, amelyik nem várt az egyetemekre, hanem saját képzést indított.

Magyarországon 2002 és 2012 között az iskolarendszerű, közép-, illetve felsőfokú agrárképzések iránt csökkent, míg az iskolarendszeren kívüli mezőgazdasági képzések iránt nőtt az érdeklődés – derül ki a KSH által nemrég kiadott, A mezőgazdasági képzettségűek társadalmi jellemzői című jelentésből. A feltárt ellentmondás beszédes: az agrárjellegű OKJ-s szakmai képzésre tízezren iratkoztak be a 2012/2013-as tanévben, közel kétszer annyian, mint bő egy évtizeddel azelőtt. Az ilyen képzéseken résztvevők vélhetően konkrétabb elképzelésekkel rendelkeznek későbbi elhelyezkedésükről, az iskolarendszeri képzés azonban már középfokon zsugorodik.

Az iskola rendszerén kívüli oktatások iránt nőtt meg a kereslet

A középiskolai szakmai képzéseken belül a mezőgazdasági visszaszorult, hiszen az ilyen oktatásban részesülők száma csökkent, miközben az összlétszám nőtt. 2002-ben a szakképzésben résztvevők 4,4 százaléka tanult agrárismereteket, míg 2012-ben már csak 3,2 százalékuk. Az eltelt tíz évben 8,6 százalékkal esett vissza a középfokú, iskolarendszerű agrárképzésben résztvevő fiatalok száma.

A pályaelhagyók száma is viszonylag magas, különösen a nők körében: míg száz mezőgazdasági végzettségű férfiból 61 végül nem a tanult szakmájában dolgozott, addig ugyanennyi nő közül már 82. A felsőoktatásban, ha lehet, még ennél is aggasztóbb a kép. Az agrártudományi képzések egyre kevésbé népszerűek, 2002 és 2012 között az agrárhallgatók száma a teljes hallgatói létszám csökkenésénél erőteljesebben, 39 százalékkal esett vissza, 2012 őszén az agrár-felsőoktatásban már csak 7500-an tanultak, ez az összes felsőoktatási hallgató alig 2 százaléka volt.

A K&H Bank nemrégiben saját felmérést végzett a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a mezőgazdaság megítéléséről. Ebből kiderül: a megkérdezettek 48 százaléka úgy érzi, teljesen távol áll tőle, hogy ebben az ágazatban helyezkedjen el. A válaszadók csupán 2 százaléka mondta azt, hogy nagyon közel áll, 9 százaléka, hogy inkább közel áll hozzá az agrárpálya – ismertette a K&H Bank felmérésének számait Tresó István nemrég egy szakmai eseményen. A pénzintézet agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta: az agrárium technikai és biológiai eszközei ma már magasan képzett szakembereket kívánnak meg puszta szakmunkások helyett.

Egy felmérésen a megkérdezettek 48%-a válaszolta, hogy teljesen távol áll tőle, hogy a mezőgazdaságban dolgozzon

A folyamattal felértékelődik a gyakorlati oktatás és a korszerű technológiák ismerete, több szereplő szerint viszont ezt a hazai képzési rendszer nem képes átadni. Ahogy a szakképzés más területein, úgy a mezőgazdasági oktatásban is igyekszik újra elterjeszteni a kormány a duális rendszert, vagyis a termelő cégek bevonását a gyakorlati képzésbe. Az agrárképzés ezekben az években egyébként is nagy változásokat élt meg, hiszen 2013 augusztusától a szaktárca, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá kerültek az intézmények.

Az intézményi rendszer átalakításával jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium mint fenntartó egy mélyebb hatású átalakítást is végrehajt – mondta korábban lapunknak Román István. A Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára akkor hozzátette: ennek eredményeképp létrejön az Agrár-szakképző Iskolák Hálózata, egy átmeneti időszak után profiltisztítás következik, és az érintett intézményekben csak az agrárképzések maradnak meg, az informatikai, gimnáziumi, egyéb képzéseket megszüntetik.