El is vesz, de ad is az időjárás a gazdáknak

Az időjárás bábként irányítja a mezőgazdasági szereplőket; még mindig sok a víz a földeken; csökkennek a mezőgazdasági árak, kevésbé drágulnak a földek; húsfeldolgozók és sertéstenyésztők igényelhetnek támogatást; több lehetőség a húsexportban; nem engedünk a GMO-nak; indul a dámvadászat; szeretjük a borokat, de csak keveset tudunk róluk. Részletek heti agrárhír-összefoglalónkban!

Nagy kihívás elé állítja a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárás. Ezt nem is nagyon kell magyarázni, hiszen jelenleg is javában zajlik a kukorica betakarítása a korábbi rengeteg csapadék miatt. Mégsem mondhatjuk, hogy kegyetlen lenne az időjárás! Novemberben a sokéves átlagnál enyhébb a hőmérséklet, és egyelőre fagy sem fenyeget. A körülményekhez képest pedig még kedvező lehet ez az időjárás a csúszó mezőgazdasági munkák időben való befejezéséhez.

Nem porzanak a földek, sőt! Fotó: Profi (FB)

Tolnában azonban épp romlik a helyzet. Tovább nőtt belvizes területek nagysága, már több mint 5000 hektárt érint a probléma. 1115 hektár kukorica, 107 hektár napraforgó, 43 hektárszója, 100 hektár káposztarepce és árpa, 196 hektár búza és 550 hektár vetésre előkészített föld van veszélyben. Komárom-Esztergom megyében a sok csapadék hátráltatja a munkákat, de a fuzárium is felütötte fejét. Zalában közelítenek az 50%-os betakarítottsághoz, itt azonban a magas toxintartalom fenyeget.

A Magro.hu mezőgazdasági piactér elveivel is összhangban, Magyarország a 2014-2020-as új költségvetési ciklusban 26 milliárd Ft-tal támogatja a rövidebb ellátási láncok kialakulásat. Régen a termelő közvetlenül értékesíthetett a fogyasztónak. Így a haszon teljes egészében a termelőé maradt, és a vásárló is kedvező áron juthatott a termékhez. Ma azonban rengeteg szereplő beékelődik az eladó és a vevő közé, a haszon nagy részét elvonva a termelőtől. Ezért van tehát nagy szükség az ellátási és értékesítési láncok rövidítésére.

Mezőgazdasági árak

Megjelent a KSH termőföldárakat jellemző elemzése. Eszerint tavaly 8,2%-kal nőttek a termőföldárak, és 19%-kal kevesebb földet adtak el. 2011-ben 12,8%-os, 2012-ben 11,5%-os áremelkedés volt tapasztalható, 2013-ban tehát tovább lassult az emelkedés. Ezen belül a szántó ára emelkedett leginkább, 10,3%-ot, az erdőterületeké a legkevésbé, 1,5%-kal. A gyep ára 7,7%-kal nőtt, míg a szőlő területeké 5,2 százalékkal volt magasabb. A legnagyobb áremelkedést a más művelési ágak esetén a gyümölcsös (9,4%) területeknél tapasztaltak. Tavaly az összes értékesített termőföld 68,9%-a szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (14,2%) és a gyep (13,5%) értékesítése. A maradék 3,3%-ot a szőlő és gyümölcsös területek értékesítése tette ki. A legjobban annak kellett a zsebébe nyúlnia, aki Hajdú-Bihar, Tolna vagy Győr-Moson-Sopron megyében vett földet. Legkevesebbet a Nógrád megyei földekért kellett fizetni.

A mezőgazdasági árak alakulása 2013. I-III. negyedév – 2014. I-III. negyedév

Szeptember 5,1%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi termékek ára 6,2, az élő állatok és állati termékeké 3,5%-kal volt alacsonyabb. Az év első három negyedévét is megvizsgálták az árak szempontjából. Nagyot, 11,6%-ot zuhant az előző évhez képest a növényi és kertészeti termékek ára, míg szinte változatlan maradt az élő állatok és állati termékek ára.

Támogatás

A héten elkezdődött a fiatal gazdák támogatásának kifizetése. Illetve két támogatási lehetőség is megnyílt, melyek határideje igencsak közeleg! November 18-ig nyújthatnak be húsfeldolgozók technológiai fejlesztéséhez kapcsolódóan pályázatot. November 28-ig pedig sertés törzstenyészetek igényelhetnek fejlesztésüket szolgáló támogatást.

Kitekintés

Mostantól - a sertés-, liba-, kacsa- és nyúlhúson kívül - a marhahús előtt is szabaddá vált az út Kínába az úgynevezett marhahús-protokoll által. Hamarosan a tejexport is lehetővé válhat, most folyik ugyanis a tej akkreditációja. A termelőkön múlik csupán, hogy ki száll be az üzleti lehetőségbe. Azonban a kormány a szürkemarha tartókat, és a nagyobb feldolgozottságú termékek kivitelét kívánja ösztönözni. Eközben úgy néz ki, hogy Bulgáriába is vihetjük majd sertéshúsunkat.

Szürke marha is mehet Kínába!

Nem szünetel a GMO-ügy, maximum a háttérben zajlanak az egyeztetések. A legfrissebb hírek szerint az Európai Parlament megszavazta azt a javaslatot, melynek értelmében a tagállamok az EU-s engedélyezés ellenére is megtilthatják a GMO növények termesztését saját területükön. A javaslat elfogadásával a biotechnológiai cégeknek nehezebb lesz a dolga a bíróságon, ha meg akarják támadni az adott ország termesztési tilalmát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tilalmat elrendelő országnak konzultálnia kell a GMO-cégekkel. Illetve a tilalom 2 évnél tovább nem tarthat majd. Kérdés, hogy mi lesz a sorsa a magyar alaptörvényben rögzítettekkel: Magyarország területén nem kíván GMO-növényeket termeszteni és ilyen szervezeteket tartalmazó élelmiszereket előállítani.

Vadászat

A teljes dámszarvas állomány közel felét lehet elejteni az idei vadászszezonban Békés megyében. Ez összesen 1865 állatot jelent, és 30%-kal több jószágot érint, mint 1 évvel ezelőtt. Őket 2015. március 15-ig lehet kilőni. A megyében élő állomány nem túlszaporodott, vadászata a létszámmal arányos. A dámszarvas vadászata azért is fontos, mert erdei- (erdőfelújításokban) és mezőgazdasági vadkárt (kukorica, napraforgó) is okozhat. Tavaly pedig már a lakóterületek szélén is megjelentek, kerítéseket, fóliasátrakat rongáltak meg. Idén a dámvadászatból (lődíjak, vadhús eladás) 7 millió Ft-os árbevételre lehet számítani a vadászterületen. Vadkár megfizetésére több mint 2 millió Ft megy majd el, a vadtakarmányozás évi 5 millió Ft-ba kerül.

Békés megyében 3812 dámszarvas él.

Bor, de milyen?

Idén, 24. alkalommal Bolyki János, Borbély Tamás, Dúzsi Tamás, Koch Csaba és Szőke Mátyás száll harcba az Év Bortermelője Magyarországon 2014 díjért. Közülük december 5-én kerül ki a győztes a Magyar Bor Akadémia döntése alapján. Előtte, november 21-én, a Borest és Bor Akadémián mutatkoznak be a borok. A jelöltek között volt eredetileg Heimann Zoltán is, aki azonban a díj eddigi történelme során először, de visszamondta a felkérést.

A rangos eseményt kissé beárnyékolja a kellemetlen magyar statisztika. Egy nemrég készült felmérésen kiderült ugyanis, hogy a válaszolók 40%-a nem tudja hány borvidék van az országban. Nagyobb szégyen, hogy bár a válaszadóknak több kedvenc boruk is van, de csupán 5 borvidéket (Tokaj, Eger, Villány, Badacsony, Szekszárd) tudtak felsorolni. Nem igazán voltak tisztában az uniós oltalom alatt álló eredet-megjelölésekkel és a földrajzi árujelzővel ellátott magyar borokkal sem. A felmérés alapján elmondható, hogy nem vagyunk „márkahűek”, és 1000 Ft-nál nem is nagyon szeretünk kiadni többet 1-1 palackért saját fogyasztásra.