Egyedülálló precíziós kutatások Debrecenben

A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programjában végzett, vízzel kapcsolatos kutatásokat ismertették nemrég az intézmény agrárkarán. Külön öröm, hogy az egyetemi kutatók precíziós mezőgazdaság terén elért eredményeit az ágazatban is hasznosítják. A Debreceni Egyetem professzora, Jávor András szerint folyamatosan szembesülünk az egyik legnagyobb problémával, a vízhiánnyal. Évtizedes fejlesztések hiányoznak a vízgazdálkodásban, és az ágazat érdekérvényesítő képessége sem megfelelő. A termeléshatékonyság kihívásaira olyan újítások jelenthetnek megoldást, mint például a precíziós mezőgazdaság.

A Debreceni Egyetem híre szerint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programon belül 5 munkacsoportban az egyetem 45 oktatója, kutatója és 17 PhD-hallgatója vesz részt a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében. A kutatómunka alapját az intézmény Európában egyedülálló, 35 éves múltra visszatekintő látóképi tartamkísérletei biztosítják. Az eredmények alapján a szakemberek számszerűsítik az egyes növénytermesztési tényezők kölcsönhatásait és a különböző fajták alkalmazkodóképességét.

Több évtizednyi anyag és kutatás

35 évjárat adatai állnak rendelkezésünkre. A környezetterhelés és a költségek csökkentése mellett célunk a hozamok növelése, azok minőségének javítása és a fajták genetikai fejlesztése. Vannak már olyan kukoricahibrideink, melyek termőképessége kétszerese a korábbiaknak – mondta Nagy János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára. A professzor kiemelte, hogy az új tudást az oktatásba is beépítik. Reményei szerint 2021-ben már olyan mesterszakos hallgatókat adhat a szakmának a debreceni agrárfelsőoktatás, akik teljeskörű precíziós ismeretekkel tudnak majd helytállni az mezőgazdaságban. Ezt a célt támogatja a kar nemrég elindított precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzése is. Nagy Jánossal ebben az interjúban beszélgettünk korábban.

A kutatásokat az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a KITE Zrt. és a Széchenyi István Egyetem munkatársaival közösen végzik a Debreceni Egyetem kutatói. Neményi Miklós akadémikus, a Széchenyi István Egyetem professzora a dolgok internete (Internet of Things) és a fenntartható növénytermesztés összefüggéseit mutatta be előadásában. Az új műszaki-informatikai lehetőségek hozzájárulnak a természetes és mesterséges rendszerek kapcsolatának, egymásra hatásának megismeréséhez. Életünk minden területét meg tudja változtatni az IoT, de legnagyobb hatása a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén lesz – ismertette Neményi Miklós.

Debreceni Egyetem és KITE szövetség

A Debreceni Egyetemmel 40 éve együttműködő KITE Zrt. képviseletében Szabó Levente vezérigazgató a korszerű vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszereket mutatta be a résztvevőknek. A talaj alapművelésétől egészen az öntözésig ismertette a fenntartható vízgazdálkodás tényezőit. A cég fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója, Hadászi László a tervezés fázisától a kivitelezésig vezette végig a precíziós szemléletet, kitért többek között az erózió és a belvíz elleni védekezésre, valamint a 3D-s vízelvezetés technológiájára. Az egyik legnagyobb hazai agrárintegrátor cégének vezérigazgatójával itt olvashatja egy korábbi interjúnkat.

A tanácskozás az előadásokat követően az 5 kutatócsoport beszámolójával folytatódott az egyetem Böszörményi úti campusán. A projektben a MÉK, illetve az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság mellett az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Természettudományi és Technológiai, valamint az Informatikai Kar szakemberei is részt vesznek.