Egy modell, amelyik előre jelzi a nitrát kimosódását a lecsapolt mezőkről

Dániai kutatók olyan szimulációs modellt dolgoztak ki, amely előre jelzi a nitrát kimosódását a mesterségesen lecsapolt mezőkről.

A tanulmány azt sugallja, hogy szükség van jobb gazdálkodási gyakorlatokra a csapadékvíz nitráttartalmának csökkentése érdekében ezeken a területeken.

Ha egy szántóföldet mesterségesen lecsapolnak, az növeli a tápanyagok, például a nitrogén (N) és a foszfor kimosódásának kockázatát is. A nitrát kimosódása kockázatot jelent a befogadó víztestekre: a folyókra, a tavakra és a part menti vizekre.

A szántóföldi N-mérleg

Egyik tanulmányában Saghar K. Motarjemi és kollégái az Aarhusi Egyetemről és a Dán és Grönlandi Földtani Intézetből (GEUS) egy modellt dolgoztak ki annak felmérésére, hogy a kijuttatott N-műtrágyából mennyi mosódik ki a vízelvezető rendszereken keresztül, valamint hogy mi történik a szántóföldi N-mérleggel.

1999 óta a dán kormány megbízásából a dán peszticidek kimosódásának értékelési programja (PLAP) szolgáltat eredményeket a kimosódás kockázatáról. A PLAP által gyűjtött kiváló minőségű adatok szolgáltatták e tanulmány alapját.

Az agroökológiai DAISY modell segítségével a kutatók fel tudták mérni a vízelvezető rendszeren keresztül történő nitrogénkimosódás kockázatát. A DAISY modell figyelembe veszi a légkört, a növényeket, a talajt és a vizet, ezek egy modellbe foglalva a mezőgazdasági rendszer alapvető összetevői.

A modell nagy pontossággal szimulálta a nitrátnak a vízelvezető rendszereken keresztül történő kimosódását és a növények N-felvételét, ami durva közelítéseket eredményezhet más, a valóságban nehezen mérhető N-mérlegkomponensekre vonatkozóan.

A bejuttatott N 11%-a kioldódott

„A modell által végzett szimulációk alapján 10 év év átlagában a bejuttatott N 70%-át a növények hasznosították, 11%-a a talajvízbe, 9%-a a vízelvezető rendszeren keresztül, míg 7%-a például denitrifikáció útján került a talajba” – magyarázza Saghar K. Motarjemi.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a csapadékvízzel lecsapolt mezőgazdasági területeken a vízelvezető víz nitráttartalmának csökkentése érdekében jobb gazdálkodási gyakorlatra van szükség.

Mitigációs stratégia

A tanulmányt Dániában végezték, hagyományos gazdálkodási és talajművelési gyakorlatok mellett. Viszonylag magas nitrátkoncentrációt mértek mind a talajvízben, mind a lefolyóvízben azokban az időszakokban, amikor a talajt szabadon hagyták.

"Ez arra kényszerít bennünket, hogy azt javasoljuk: a gazdálkodási gyakorlatot és a vetésforgót javítani kell e kockázat csökkentése érdekében. Az egyik mérséklési stratégia az, hogy a talajt ne hagyják hosszú ideig műveletlenül, mert a betakarítás után növényi maradványok maradhatnak hátra, és mivel a friss maradványok és a talaj szerves anyaga a bomlás során mineralizálódik, ez a N-kioldódás kockázatát jelentheti, ha nincsenek növények, amelyek hasznosítanák” – mondja Saghar K. Motarjemi.

(Forrás: futurefarming.com)