Egy izraeli öntözőrendszer csak akkor adagolja a vizet, ha a növény igényli

A csepegtető öntözés megfelelő és víztakarékos megoldásnak számít, ám ezt is lehet okosabban végezni a digitalizáció és az adat alapú technológia használatával. Egy izraeli fejlesztésű rendszer csak akkor adagol vizet a növényeknek, ha azok valóban igénylik a nedvességet. Az izraeli Agrinoze cég szerint a növények maguk tudják a legpontosabban, mennyi vízre van szükségük a fejlődésük bizonyos fázisaiban, ezért ezen a területen bátran lehet hagyatkozni a jelzéseikre.

Az AgrárUnió írta meg, hogy a szenzoros csepegtető öntözéssel működő rendszer megelőzi a túlzott, szükségtelen vízfogyasztást az öntözés során, miközben az észszerű felhasználás nem megy a terméshozam rovására. A precíziós öntözés általuk kitalált módja a műtrágyafelhasználásban is megtakarítást eredményez. Kukorica és dinnye esetében 2,5-szeres, illetve 3-szoros hozamnövekedést sikerült elérniük, miközben például banán, datolya és rizs kultúráknál 60–80 százalékkal tudták csökkenteni a felhasznált öntözővíz mennyiségét.

Aktuális szükségletekre válaszol a rendszer

Az Agrinoze teljesen automatizált rendszere elsősorban nem valós idejű adatokra alapozva működik, hanem a növény aktuális szükségleteit igyekszik figyelembe venni. Meglátásuk szerint a gazdák sokszor nem a megfelelő időben öntöznek, nem a megfelelő helyen, és egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy éppen mit igényelne a termesztett növényük.

Az izraeli cég ezért fejlesztette ki a fenntartható csepegtető öntözést. Szenzorokat helyeznek el a talajban, a növények gyökérzónájában, ezek szolgáltatnak valós idejű adatokat a talaj nedvességtartalmáról, a klimatikus állapotról. Így egy algoritmus segítségével mindig kiszámítható, hogy hol, mikor és milyen mértékű öntözésre van szükség - írták.

A „water on demand” (vízigényhez igazodó) rendszert már világszerte mintegy 150 gazdaságban tesztelték, és mindenhol működőképesnek bizonyult. Az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Kaliforniában például egymást követő aszályos években tették próbára mandula- és szőlőültetvényekben, vízigényes kultúrákban. Miközben 65 százalékkal kevesebb vizet használtak fel az öntözés során, míg műtrágyát egyáltalán nem alkalmaztak, a terméseredményekben még némi javulást is sikerült elérniük - közölték.