Drasztikusan visszaesett a kisebb farmok száma az Európai Unióban

Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra az Európai Unió: a területén alig több mint tíz év alatt, 2005 és 2016 között 3,4 millióval – 5,6 millióra – csökkent a baromfitartó gazdaságok száma. Más állatfajoknál talán jobb a helyzet.

Néhány hete a magyarországi kisgazdaságok számának radikális csökkenéséről szóltak a hírek, most az egész uniós térségről érkeztek hasonló számok – igaz, némileg korábbi időszakról van szó, mert a magyar adatok a 2010–2020-as dekádra vonatkoztak. A lényeg azonban, hogy az unióban is a kisebb farmok száma esett vissza drasztikusan.

Nagyüzemek igénylik és kapják a támogatások 80 százalékát

Tehát ahogyan a világ más tájain, így az öreg kontinensen is egyre koncentrálódik a termelés – kevesebb, de nagyobb létszámú állattelep marad talpon. (A trend igaz a növényter­mesztők esetében is.) Ez pedig azt is jelenti, hogy az uniós támogatások egyre nagyobb hányadát igénylik és kapják a nagyüzemek, a pénz nagyjából 80 százaléka hozzájuk kerül.

Az Európai Unióban 2005 és 2016 között az összes gazdálkodási típus száma csökkent – szögezi le a szabadfold.hu a kialakult helyzetet bemutató cikkében. A legnagyobb visszaesést a volt szocialista tagországokban mérték: Magyarország az állatfarmok 48, Lengyelország 54, Bulgária és Szlovákia 72-72%-át veszítette el. De a folyamat a régi, erős mezőgazdasággal rendelkező országokban is markáns, hiszen Franciaországban, Hollandiában és Németországban 2005 óta az állattartó és baromfigazdaságok több mint egyharmada, Nagy-Britanniában egynegyede eltűnt.

Befagytak a tárgyalások

Egyelőre nincs megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról, mert Brüsszelben meg kellett védenünk a magyar gazdákat a rossz egyezségtől – foglalta össze a lényeget a tárgyalásokat követően Nagy István magyar agrárminiszter. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács nem jutott egyezségre az Európai Parlamenttel, mivel az utóbbi nem fogadta el az uniós tagországok ag­rár­minisztereinek kompromisszumos javaslatait, sőt a mezőgazdaság szempontjából a gyakorlatban felelőtlen, végrehajthatatlan megoldásokkal állt elő.

Ezek akkora terhet jelentenének a termelőknek, ami egyértelműen ellentétes a gazdák érdekeivel. A vita alapja, hogy a Parlament és a Bizottság olyan klímavédelmi célokat szolgáló feladatokat rónának az agráriumra, amelyek drasztikusan rontanák a gazdálkodók versenyképességét.

Az EU-ban 4 millió gazdaságot vesztettünk el, és ebben a Közös Agrárpolitika (KAP) volt a hibás, amely a kis és közepes gazdaságok rovására egyre inkább az iparszerű mezőgazdaságot támogatta – nyilatkozta a minap Janusz Wojciechowski uniós agrárbiztos. Elismerte, hogy a KAP korábbi változatai hatalmas felfordulást okoztak az európai mezőgazdaságban.

Az új támogatáspolitikán ma is dolgoznak. A vita egyre élesebb. A múlt héten sikertelen tárgyalások folytak az Európai Parlament és az agrárminiszterek tanácsának ajánlá­sairól.