A csúcstechnika szerepe és alkalmazásának előnyei a szántóföldi növénytermesztésben

A precíziós növénytermesztés egyik fő hívószava a szántóföldi növénytermesztés hatékonyságának, ezáltal jövedelmezőségének javítása. Mára egyre inkább szétválik ennek precíziós és helyspecifikus iránya.

A precíziós növénytermesztés alatt egyre inkább az erő- és munkagépek nagy pontosságú automatikus kormányzását értik, mely térben pontos, célzott inputfelhasználást biztosít. Ennek megtérülése jól belátható: a csökkenő átfedés kevesebb menetszámot és üzemanyag-felhasználást, nagyobb terület teljesítményt tesz lehetővé. Illetve, a fogások végén sem kell feltétlenül maga mellé visszafordulni a gépnek – a GPS-es helymeghatározásnak köszönhetően fordulhat minden második, vagy harmadik stb. fogásba. Ennek köszönhetően jelentős idő takarítható meg a fordulóknál, nem utolsó sorban kevesebb terhelés éri az erőgép hajtásláncát és csökken a talajtaposás is.

A helyspecifikus növénytermesztés a táblán belüli heterogenitáshoz alkalmazkodó gazdálkodást jelent. Célja, hogy az input anyagokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Ennek kulcsa, hogy meg kell ismernünk a területeinket, fel kell tárni a növények növekedését befolyásoló tényezők változékonyságát, lehetőség szerint a hozamot korlátozó tényezőket. Ez a technológia nem táblaszinten, hanem annál kisebb úgynevezett kezelési egységekben gondolkodik. Kezelési egységnek az azonos termőképességű, illetve azonos kezelést (például műtrágyázást) igénylő részterületeket tekintjük.

A helyspecifikus gazdálkodás alapja a több éves, szakszerű adatgyűjtés és kiértékelés

A feladat tehát, ezeknek a kezelési egységeknek a meghatározása és minden egyes kezelési egységre az input anyag felhasználás megtervezése. Talán ennek is köszönhető, hogy míg az automatikus kormányzás széles körben alkalmazott megoldás, a helyspecifikus növénytermesztés iránt itthon csak mostanában kezd nőni az érdeklődés. (Tisztelet annak a néhány kivételnek, akik már néhány éve folytatják ezt a gyakorlatot.) Míg a kormányautomatikák előnye egy gombnyomás után élvezhető, a helyspecifikus oldal komoly plusz munkát igényel a gazdálkodó részéről is. Sokkal több adattal kell dolgozni, és mivel az addigi egy tábla jelenthet akár 20-30 kezelési egységet is, ennyiszer több döntést kell meghoznunk.

A helyspecifikus adatgyűjtés több tekintetben eltér a hagyományos, homogén gazdálkodásnál szokásostól. Egyrészt térbeli felbontása lényegesen jobb lehet, másrészt számos új mérési módszer jelent meg, melyek jól illeszthetőek ehhez a technológiához. A kulcskérdés ezen adatok szakszerű feldolgozása és kiértékelése. Ez a speciális szaktudás mellett speciális háttér-infrastruktúrát (megfelelő számítógép, célszoftverek, stb.) is igényel.

Miért van erre szükség? Lényegében minden mérést terhel valamilyen mérési hiba. Fontos ezek szakszerű szűrése, illetve, fontos a helyes térképi megjelenítés. Ha ez nem helyes, téves képet kaphatunk a terület heterogenitásáról, alapjaiban hibázunk a kezelési egységek kijelölésében. Nem utolsó sorban, jellemző a hazai gyakorlatra, hogy különböző gyártmányú erő- és munkagépek, illetve GPS-rendszerek működnek egy-egy gazdaságon belül. Elengedhetetlen ezen adatok közös platformra hozása, transzformálása.

Ha ezeket a lépéseket szakszerűen tesszük meg, biztos lábakkal indulhatunk a helyspecifikus növénytermesztés felé vezető úton.

Dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető, Axiál Kft.