Csomagolás és pénz: itt vannak a kötelező visszaváltás tudnivalói

A kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében a legnagyobb mértékű csomagolási hulladékkal érintett termékek visszagyűjtését szorgalmazó rendszer jött létre Magyarországon. A vonatkozó 450/2023. kormányrendelet a Magyar Közlöny 2023. október 4-i számában jelent meg. Az új rendszerrel számos új feladat érinti a gyártókat és a koncessziós társaságot, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t is, de fel kell készülniük a visszagyűjtési tevékenységre az EPR-ben eddig nem érintett forgalmazóknak és a lakosoknak is. 

Az Adózóna összefoglalóját szemléztük. A kötelező visszaváltási díjas termékek közé a tej és tejalapú készítmények kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása tartozik, amely műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú és 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír.

A nem újrahasználható termékek visszaváltási díja egységesen 50 forint, míg az újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártók maguk határozzák meg. A gyártóknak a nem újrahasználható, kötelező visszaváltási díjjal érintett italtermékek értékesítésekor díjfizetési kötelezettségük keletkezik a koncessziós társaság felé, ezért a termékek a kötelező visszaváltási díjjal növelten kerülnek majd forgalomba.

A lakosság és a forgalmazók elszámolása

A lakosság részére pedig a forgalmazókon keresztül vagy közvetlenül a koncessziós társaságtól kerül visszatérítésre a termékenként 50 forintos díj, feltéve, hogy visszaviszik a csomagolási hulladékot a forgalmazók telephelyeinél működtetett visszagyűjtő helyekre.

Természetesen a hulladékkezelési feladatokat a koncessziós társaság látja el, így ezáltal a szelektálva visszagyűjtött hulladékot a koncessziós társaság fogja újrahasznosításra elszállítani. A forgalmazóknak fel kell készülni a csomagolási hulladék visszavételével kapcsolatos kötelezően előírt feladataikra, azaz kézi vagy automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére.

Tovább folytatódik a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása 

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) 2023. július 1-jei bevezetésével megkezdődött a hulladékgazdálkodási rendszer finanszírozásának átalakítása. Az érintett gyártóknak – ha eddig ezt még nem tették meg – fel kellett készülniük az október 20-áig esedékes első adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

Az új kormányrendelet a már kihirdetett EPR rendeletet is módosítja 2024. január 1-től. A visszaváltási díjjal érintett csomagolásokra ugyanis nem kell majd EPR díjat fizetni. Helyette a gyártók csatlakozási, szolgáltatási és a nem újrahasználható termékek esetén a már említett 50 forintos visszaváltási díjat fizetik a koncessziós társaságnak. A rendszerhez más, úgynevezett önkéntesen visszaváltási díjas termék visszagyűjtésével is lehet csatlakozni, ez esetben a visszaváltási díjat szintén a gyártók maguk határozzák meg. A rendszert a koncessziós társaság a befolyó csatlakozási és szolgáltatási díjakból és azon termékek visszaváltási díjából finanszírozza, melyeket ténylegesen nem fognak visszaváltani.

Felkészült a törvény

A kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére az áfatörvény már felkészült. A nyári adócsomagban elfogadták a 2024. január 1-jétől hatályos, a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel kapcsolatos módosításokat. Ezek alapján nem fog a termékértékesítés adóalapjába beletartozni a visszaváltási díj, azaz gyakorlatilag áfa hatályán kívül lesz kezelendő minden értékesítés során. Ettől függetlenül, hogy a vissza nem váltott, de kötelezően visszaváltási díjas termékek adóztatása ne maradjon el, erre évente egyszer fog sor kerülni. Ez úgy valósul meg, hogy az áfát a koncessziós társaságnak kell megfizetnie. Az adó alapja az év utolsó napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj lesz azzal, hogy az egy termékre jutó 50 forintot úgy kell majd tekinteni, mely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza - írták.