Hirdetés
Csodafegyver a poloskainvázió ellen
Ha a jelenleginél lényegesen több bokorlakó énekesmadár - mint például a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy élne az országban, akkor csökkenthető lenne a vegyszerek szerepe és biológiai úton lehetne védekezni a poloskák ellen.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője beszélt erről a lehetőségről az M1 aktuális csatornán. Ehhez - szerinte - a nagyvárosokban meg kellene változtatni a zöldterületkel kapcsolatos hozzáállást - írta meg a kiskertblogger.hu. Sajnálatos módon a nagy parkjainkban hiányoznak a madarak fészkeléséhez megfelelő bokrok, hiszen amik vannak, azok felfelé terebélyesednek, így erre nem alkalmasak. A "madárbarát" bokrok ellenben az alapjuknál a legszélesebbek, mint például a kökény.

Ez azért is fontos lenne - emelte ki Orbán Zoltán -, mert a lakott területen élő, fészkelő énekesmadarak táplálékának részét képezi a poloskalárva.
Ha egészséges, fajgazdag lenne a környezet, akkor mind az ázsiai márványospoloska-, mind az afrikai vándorpoloska inváziót kordában tudnák tartani a madarak. Például a szarkák nemcsak a lárvát, hanem a kifejlett poloskát is képesek megenni.
Hirdetés
Bár több olyan rovarölő szer is van, amelyek képesek irtani a kártevőt, problémát okoz, hogy azok a termések érésekor jelennek meg, ilyenkor pedig már korlátozottak a vegyszerek használatának lehetőségei. A fürkészdarazsak közül bizonyos tojásfürkészek felhasználhatónak tűnnek a klasszikus biológiai védekezésben, így nem feltétlenül kell növényvédő szer használatához folyamodni.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés