Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat

A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás.

Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati és halászati előadója szerint a csapdázás ősi vadászati módszer, amely évezredes múltra tekint vissza, egyidős az emberiséggel és a mai napig alkalmazzák a vadászatra jogosultak, azaz más vadásztársaságok is - írta meg a Zaol. A tevékenységet a néprajzkutatás az ősfoglalkozások közé sorolja. A csapdázást passzív vadászati módszernek is nevezik, mivel a csapdák többnyire az elfogni kívánt állat közreműködésével jönnek működésbe – mondta Ernszt Tamás.

Hazánkban egyre több vadgazdálkodó foglalkozik csapdázással, mert az a lőfegyverrel történő elejtés mellett hatékony ragadozógyérítési eszköz. A csapdázási tevékenység szerepe a ragadozógazdálkodásban számottevő. Leggyakoribb célfaja a Magyarországon egész évben elejthető, elfogható róka és az aranysakál. Utóbbi az elmúlt két évtizedben folyamatosan terjed a hazai nagyvadas területeken. Zalában ma már megyeszerte megtalálható, természetes ellensége nincs. Az aranysakál a zalai dombok legnagyobb testű kérődző vadfajának számító gímszarvas borját 1-2 hetes, az őzgidákat pedig 2 hónapos korukig veszélyezteti.

Fácánnevelés Zalában

A szakember arról is beszélt, hogy a Zalaerdő 2018 óta foglalkozik fácánneveléssel. Homokkomárom külterületén, Zsigárd térségében 2 fedett utónevelőt, úgynevezett voliert építettek, ahol azóta minden évben fácánokat nevelnek és értékesítenek. A tavalyi évtől kezdődően e területen fácán-előnevelést is végeznek, azaz napos csibeként érkeznek hozzájuk a fácánok, melyeket kifejlett korig nevelnek. Szintén 2020-ban Nagykanizsa külterületén, az M7 autópályától északra félvad fácánnevelésbe kezdtek.

A csapdázással a fácánállomány védelme az elsődleges szempont, de a módszerrel valamennyi földön és föld közelében fészkelő madárfaj védelmét, illetve a csülkösvad szaporulatának megmaradását is segítjük - mondta a vadászati-halászati előadó.

A többi vadászati módszerhez képest azért előnyös a csapdázás, mert megfelelő időben és helyen alkalmazva hatékony. Az erdőgazdaság, mint területileg illetékes vadgazdálkodó a fenti két területen végez intenzív csapdázási tevékenységet. Ez a vad elfogására irányul, ezért az vadászatnak minősül. Az érintett, összesen mintegy 100 hektárt kitevő területen figyelemfelhívó táblákat is kihelyeztünk, melyekkel a természetjárók figyelmét külön is ráirányítjuk e tevékenységünkre. A csapdákat rejtve, az állatok vélt mozgásának területére helyezzük ki. Egyes csapdatípusoknál csalit is használunk a gyéríteni kívánt ragadozók odacsalogatása érdekében. Fontos szabály, hogy a csapdázással érintett területen kutyát póráz nélkül sétáltatni, továbbá a csapdákhoz hozzányúlni veszélyes és tilos. Ez nem csak az ebek védelme érdekében fontos, hanem azért is, mert előbbi tevékenység jog szerint szabálysértésnek minősül. A kihelyezett csapdák eltulajdonítása szintén szabálysértés.