Hirdetés
„Csak le akartam feküdni vele az ágyba” – mondta a világbajnok sajtról a zsűritag
4079 versengő sajt közül egy spanyol kecskesajt lett a világ legjobbja. Egy Spanyolországból származó lágy kecskesajt nyerte el a World Cheese Awards első helyét. Öt kontinens több mint 40 országának nevezői közül bizonyult a legjobbnak.
A Quesos y Besos (Sajtok és csókok) kereskedelmi nevet használó kézműves sajtkészítő Olavidia nevű győztes sajtja 103 szavazatot kapott, ezzel megelőzte a második helyezettet, a francia Fromagerie Berthaut Marc de Bourgogne szellemével mosott lágy sajtját, amely 98 szavazattal az utolsó pillanatig az élen állt.

„Csak le akartam feküdni vele az ágyba”
Egy brit zsűritag, Jason Hinds a zsűritársaknak közvetlenül a szavazás előtt azt mondta, hogy a kecskesajtnak „gazdag, csábító, krémes textúrája” és „kerek és meleg íze” volt.
Hirdetés
„Csak le akartam feküdni vele az ágyba” – tette hozzá Hinds vigyorogva a szervezők által az észak-spanyolországi Oviedo városából élőben közvetített ceremónián.
Silvia Pelaez, a győztes sajtgyártó egyik tulajdonosa elmondta: „Mi egy szerény kis sajtkészítő vagyunk Jaenben”. Abban a dél-spanyolországi városban, amely leginkább a széles körben exportált olajbogyóiról ismert.
Az üzemnek mindössze hat alkalmazottja van
„A mindennapi munkának megvan a maga jutalma” – mondta Pelaez, hozzátéve, hogy a sajtkészítőnek, a hivatalos nevén Lacteos Romero Pelaeznek mindössze hat alkalmazottja van.
A kecskesajtjának a közepén feltűnő fekete csík van, amit a zsűri megemlített. A verseny szervezői szerint a sajtot „penicillium candidummal és olívakő hamuval érlelték”. Néhány hozzászólás szerint a hamu eredményezte a fekete csík keletkezését.
Az előző győztes egy kék bio sajt, a Rogue River Blue volt, az első amerikai bajnok ezen a versenyen. Azt a gálát 2019 októberében az olaszországi Bergamóban rendezték. Az éves sajtbemutatót tavaly a Covid-19 járvány miatt nem tartották meg.
A verseny során mintegy 250 zsűritag, köztük élelmiszertudósok, sajtárusok, séfek és sommelier-k forgolódnak a sajtok és egymás körül. A verseny egy nagy konferenciateremben 88 asztalnál kezdődött, mindegyiknél három bíró ült, akik az asztaloknál elszórtan mintegy 45 sajtot kóstoltak és értékeltek.
Megjelenés, tapintás, illat és íz
A bírálók az egyes pályázatok „megjelenésére, tapintására, illatára és ízére összpontosítottak, és olyan szempontokat pontoztak, mint a héj és a tészta megjelenése, valamint a sajt illata, teste és textúrája, a legtöbb pontot pedig az ízre és a szájízre adták” – olvasható a World Cheese Awards honlapján.
A mezőny 4079-ről 88-ra szűkült, vagyis asztalonként egy-egy "nagy sajtra". A 88 elődöntősből később csak 16 döntős került ki. A sorsukról egy 16 tagú, úgynevezett „szuperzsűri” döntött, amely nem áll kereskedelmi kapcsolatban a sajtok gyártóival – írja a szervezet.
A zsűrizés utolsó fordulójában mind a 16 bíró egy-egy sajtról beszélt, dicsérve annak tulajdonságait, majd mind a 16 bíró megkóstolta ugyanazt a sajtot, és úgy szavazott, hogy a közönség szeme láttára, a nézőtéren elhelyezett kártyákon 1-től 10-ig terjedő skálán egy számot emeltek fel, és pontokat adtak az adott sajtnak. Ezt követően ugyanezt a módszert alkalmazták a másik 15 döntős sajt esetében is.
A győztes kecskesajt volt az utolsó, amelyet a döntőbe jutottak közül értékeltek, és ez lett a befutó.
De vajon most tényleg ez a legjobb a világon?
A címe „világbajnok sajt” – mondta a CNN-nek John Farrand, a sajtdíjat szervező brit Guild of Fine Food ügyvezető igazgatója. „A zsűri szerint ez a világ legjobb sajtja. Megkoronázták”.
Forrás: CNN
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés