Csak az a kérdés, hol és mikor jelenik meg a pestis az országban

A sertéspestis magyar határhoz közeli újbóli megjelenése különös időszerűséget adott annak a néhány nappal ezelőtti szakmai tanácskozásnak, amelyet a betegség hazai veszélyeiről és az óvintézkedésekről tartott a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület. Magyarországnak fel kell készülnie az afrikai sertéspestis piaci hatásaira. A sertéspestis-gyanús eseteket nagyon komolyan kell venni.

A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása végett – foglalták össze a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület szakmai tanácskozásán. A sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. Ez az egész országra érvényes. Az eseményről az Agrotrend számolt be.

A sertéspestis-gyanús állatokat azonnal jelenteni kell - Fotó: Pixabay, skeeze

Intézkedéseket rendeltek el Szabolcsban

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását.

A Nébih a fórum után közölt hírt arról, hogy a magyar-ukrán határhoz közel fertőzött vaddisznókat fedeztek fel.

A sertésállományokat felmérték a veszélyeztetett határmenti részeken. Ezek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznó-állományoktól történő elválasztásra) a hatóság folyamatosan ellenőrzi. Elrendelték például a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását is.

Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása miatt.

Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit megakadályozni szinte lehetetlen

– jelentette ki a szakmai tanácskozáson Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért a legnagyobb szerepe az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van. A sertéspestis-gyanús eseteket ezért nem szabad fél vállról venni.

A húscsempészek is rontanak a helyzeten

Arról, hogy az emberi mulasztás és a csempészet miatt itthon is elterjedhet a sertéspestis, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Sajnos úgy tűnik, hogy a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg

– folytatta Nemes Imre.

A spanyolok a nulláról indultak újra, a lengyeleknek is nagy pofon volt

A spanyolok 30 év alatt fölszámolták a sertéspestissel fertőzött állományukat és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre - mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke. Jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora lépéseket megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és -tartó országgá váljunk - folytatta.

Kiss György elmondta, hogy a mai ismeretek szerint a sertéspestis ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalan.

A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiirtása. Ez jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti.

Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni. Nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nem csak a fertőzött zónában, hanem országos szinten is jelentkeznek.

A lengyelországi tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, ami hatékony mentesítés és kedvező világpiaci folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt áll helyre.