Ezzel a módszerrel a búza hatszor is teremhet évente

Évente akár hat alkalommal is képesek termést hozni a legfontosabb szántóföldi növények egy új nemesítési eljárásban, amellyel kutatók az új növényfajták létrehozását gyorsítanák fel. Az új technika olyan növényfajták nemesítésére irányul, amelyek képesek lehetnek túlélni az éghajlatváltozást. Ennek megfelelően el tudják majd látni a folyamatosan növekvő népességet. A kutatók a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésére fókuszáltak.

Új növényfajták jöhetnek létre az új technikával

Olyan technika fejlesztésén dolgoznak a kutatók, amellyel a legfontosabb élelmiszernövények, azaz a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésével olyan új növényfajták jöhetnek létre, amelyek képesek túlélni az éghajlatváltozást. Ráadásul sokkal nagyobb termésmennyiséget hoznak. A“gyors nemesítésnek" nevezett új módszerrel a növények képesek lehetnek hatszor is termést hozni évente. Így rövidebb ideig tart majd a nemesítési munka. A fontos növények között kivétel lehet a repce, amely  “csupán” négyszer lehet betakarítható egy évben - írja a Guardian cikkére hivatkozva az Agrárszektor oldal.

Új növényfajták kísérletezésén dolgoznak, a kukorica is jobban tűrné a szélsőséges körülményeket - Fotó: Pixabay, melkhagelslag

Az eddigi nemesítési kísérleteket üvegházban végezték a kutatók. Itt sokkal védettebb körülmények között fejlődhettek a növények. LED-világítást használtak a fotoszintézis gyorsítására, így a megfelelő környezet és világítás lehetővé tette, hogy a nemesített növények napi 22 órán át növekedési fázisban legyenek. A világítás e formája sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a régebbi típusú lámpák. Azok ugyanis túl sok hőt termeltek és sokkal kevesebb fényt bocsátottak ki.

Az új növényfajták vizsgálata biztosítva lesz

Az új technikával a kutatók folyamatosan vizsgálhatják és tanulmányozhatják a nemesített növényeket. Megfigyelhetik, hogyan reagálnak a különböző betegségekre, milyen a nemesített növények alakja és virágzási ideje. Továbbá nyomon követhetik a növekedési ciklusukat is, amely így minden nyolcadik héten ismétlődik.

A kutatók bíznak abban, hogy ezzel a technikával olyan új növényfajtákat hozhatnak létre, amelyeket tíz éven belül kereskedelmi mennyiségben is lehet majd termeszteni. Ha ez megvalósulna, akkor a termelékenység ugyanolyan mértékben növekedne, mint az 1960-as évek "zöld forradalma" idején. Akkor az új növényfajták megjelenése, a modern gazdasági gyakorlatok bevezetése és a műtrágyák használatának elterjedése több millió ember életét mentette meg az éhezéstől.

Csökkent a terméshozam, szorít az idő

Az új technika alkalmazására és a nemesítés felgyorsítására azért van szükség, mert az évtizedek óta alkalmazott növénytermesztési módszerek már nem felelnek meg a gyorsan változó jelenlegi időjárási körülmények között. Aggasztó az is, hogy az utóbbi években az alapvető gabonák terméshozamában nagyon kevés javulás volt megfigyelhető. Így ezekkel a folyamatosan növekvő népesség igényeit a jövőben valószínűleg már nem lehet kielégíteni. Arról, hogy mit tehet az agrárium az éhezés felszámolásáért, itt írtunk korábban.