Bírságok és szabályok: összefoglaló a védett és Natura 2000 területek gazdálkodási kötelezettségeiről

Hazánk teljes országos természetvédelmi oltalom által védett, illetve Natura 2000 besorolású ökológiai hálózati területeinek közel 46 százalékán mezőgazdasági művelés vagy halászati hasznosítás folyik. Mivel ezeken a területeken különböző jogszabályokból eredő korlátozások érvényesek, a gazdáknak fontos tisztában lenni azokkal, hogy megóvják a védett értékeket és elkerüljék a jogszabálysértéseket.

Az országosan védett területek esetében az irányadó jogszabály a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) - írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Natura 2000 területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet tartalmazza az alapvető szabályozási hátteret. Natura 2000 gyepek esetében egy külön földhasználati jogszabály is hatályban van. Ez a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet. Fontos, hogy a Natura 2000 területek nem számítanak országosan védett területnek, ugyanakkor sok esetben a két „területtípus” ráfed egymásra. Ezért ilyenkor a jogi hierarchiában magasabb jogszabály (vagyis a Tvt.) rendelkezései lesznek az irányadóak.

Melyek az országosan védett területek?

Ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva védett területek – ezek a Tvt. 23. §. alapján a források, a lápok, a barlangok, a víznyelők, a szikes tavak, a kunhalmok és a földvárak. A nemzeti parki terület (ami nem összekeverendő a nemzeti park igazgatósággal, illetve annak a működési területével), a tájvédelmi körzet. (A nemzeti parki terület és a tájvédelmi körzet az ország jellegzetes, természeti, illetve tájképi adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területei.) Természetvédelmi terület – az előzőeknél kisebb kiterjedésű, védett terület. Természeti emlék – különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

Honnan tudható, hogy egy terület védett vagy Natura 2000-es?

Az országos védettségnek, valamint a Natura 2000 jellegnek szerepelnie kell a tulajdoni lapon. Natura 2000 esetében előfordulhat, hogy a földhivatal nem tudta lekövetni a telekalakítások, illetve megosztásokat, ilyenkor érdemes a kiindulási hrsz. alapján visszakeresni a területet a vonatkozó jogszabályban (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet).

Melyek az engedélyköteles tevékenységek az országosan védett területen?

A Tvt. alapján a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

• a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
• a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
• termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
• az Erdőtörvény (2009. évi XXXVII. törvény) hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
• nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
• növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
• horgászathoz.

Melyek az engedélyköteles tevékenységek a Natura 2000 területeken?

A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

• a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához;
• a terület helyreállításához;
• az Erdőtörvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet (71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet) hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását;
• a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

Natura 2000 gyepterületek esetében a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet további előírásokat tartalmaz, többek között:

• a gyepeket csak legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani;
• a gyepeken csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető és a gyepek túllegeltetése, valamint a gyepfelszín maradandó károsítása tilos;
• tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos;
• a terület legalább 5, legfeljebb 10 százalékát kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni, valamint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak;
• a gyepen lévő belvíz elvezetése, valamint a gyep öntözése tilos;
• napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos;
• szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos;
• az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
• Natura 2000 gyepterületen engedélyköteles tevékenységek:
• a nád irtása;
• az október 31. és április 23. között történő legeltetés (téli legeltetés).
• Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges.

Hogyan működik az engedélyezési eljárás?

Mind a védett, mind a Natura 2000 területek esetében az engedélyt a természetvédelmi hatóságnál kell kérelmezni. Ez a területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya. Az engedélyezési eljárás indítása írásban történik, ahol a kérelmezőnek a saját adatain túl, a terület adatait is meg kell adni (hrsz.-ok de ha tud tulajdoni lap másolatot csatolni a kérelméhez az még jobb), valamint az engedélyeztetni kívánt tevékenységet. Jelentős segítség a hatósági munkában, ha a gazdálkodó további információval szolgál a hatóságnak az engedélyeztetni kívánt tevékenységről (pl. növényvédőszer-/műtrágya-kijuttatás esetén, hogy konkrétan milyen szert szeretne kijuttatni a területére vagy téli legeltetés esetén, hogy milyen faj mekkora állományát és mettől meddig szeretné kint tartani a legelőn). Érdemes azt is megfontolni, hogy amennyiben a gazdálkodó egy adott, engedélyköteles tevékenységet több, egymást követő évben szeretne végezni, úgy javasolt, hogy a kérelmében ennek megfelelően több évre igényeljen engedélyt. Az engedélyezési eljárások díjkötelesek, melynek mértékét az alábbi jogszabály alapján állapítják meg: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól.

Büntetési tételek:

• gyep és nádas művelési ág megváltoztatásának engedélyezése természeti területen – 10 000 forint
• a gyep feltörése – 50 000 forint / megkezdett hektár
• a gyep felújítása, felülvetése, öntözése – 5 500 forint
• termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatása – 10 000 forint
• az Erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, fás legelőn lévő fa, facsoport, fasor kivágása, telepítése – 10 000 forint
• nád és más vízinövényzet égetése, irtása, aratása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtása – 15 000 forint
• növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása – 40 000 forint

Esettípusoktól és egyéb módosító körülményektől függően fenti díjak változhatnak, amiről a hatóság írásban fogja tájékoztatni a gazdálkodót. Az engedélyezési eljárás időtartama a hatályos Tvt. szerint 90 nap.