Betiltották a szamarak kereskedelmi célú levágását

Már hivatalosan is tilos a szamarak kereskedelmi célú levágása Kenyában. Ennek több oka is ismert, többek között az állatvédő szervezetek nyomása, illetve a szamárlopások számának növekedése az elmúlt években. És hogy miért ilyen népszerűek a szamarak Kenyában? A válasz az állat bőrében, illetve az alatta található szövetben rejlik, amelyek Kínában nagy népszerűségnek örvendenek.

Afrikában nem köthető különösebb kulturális hagyomány a szamarakhoz, vagy azok húsának fogyasztásához, így elsősorban munkavégzés céljából tartják őket az ottélők. Viszont a kontinens néhány országában megjelent kínai vállalkozókról már ezek nem mondhatók el: A szamarak bőre, illetve az alatta található szövet, amelyből az úgynevezett eijao-t készítik –orvoslás céljából készült zselés anyag- nagyon is fontos árucikk az ázsiai ország számára. Ahhoz, hogy ezen anyag kielégítse a keresletet, megközelítőleg 4,8 millió szamárbőrre van szükség.

Miután megnyílt a Baringo-i vágóhíd, több százan költöztek annak közelébe a munkahely lehetősége miatt, ezen túl pedig több száz állatot vágnak le, amely ellen az állatvédő szervezetek igyekeztek tiltakozni. Ennek oka az, hogy a vágóhíd működése óta leölt állatok száma meghaladja a szaporulatot, ez a folyamat pedig a szamárállomány rohamos csökkenéséhez vezet Afrikában.

Ennek következményeképp már több afrikai országban megtiltották a szamarak exportálását: Uganda, Tanzánia, Botswana, Niger, Burkina Faso, Mali, Szenegál. Most viszont egy újabb ország csatlakozott a fentebb felsoroltakhoz: Kenya. Ennek pedig oka, hogy az agrárminiszter realizálta, hiba volt a szamarak exportálása, mivel ezáltal a szamárpopuláció vészesen csökkenni kezdett, az országban viszont az állatok nélkül a munkavégzés is megnehezedik. A szamarakat használják tűzifa szállításra, valamint vízhordásra is.

Ha az állatok száma ilyen szinten megcsappan, az ország vezetősége attól fél, hogy ennek következményeképp a nőknek sokkal nagyobb számban kellene részt venniük a munkafolyamatokban, amelyek már nagyobb fizikai erőt igényelnének. Éppen ezért Kenyában már be is záratták a vágóhidakat, ugyanis pénzkereset reményében többen is a szamarak ellopása mellett döntöttek, így hatalmas kiesést okozva a károsult embereknek. Erre a bejelentésre februárban került sor, ugyanis Peter Murnya, a mezőgazdasági miniszter több olyan gazdával is kontaktba került, akik számára a szamaraik jelentik a megélhetést, vagy azok a közlekedési eszközeik. 2016 és 2018 között több, mint 4000 szamarat loptak el a bejelentések alapján.

Kenyában 10 évvel ezelőtt 1.8 millió szamarat tartottak számon. Ez most nagyjából 1,2 millióra csökkent, mert a vágóhidak kapacitása akár a napi 1000 állatot is eléri. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint három év alatt 300 ezer szamarat vágtak le exportálás céljából, ami a teljes szamárállomány 15%-át jelenti. Ez viszont nem csak Kenyára vonatkozik, ha Kínát nézzük egyes felmérések szerint az ottani szamárállomány 25 év alatt közel 1/3-ára csökkent.