Bérelt tehénnel játszák ki az ellenőrzést

Nem sikerült elérni az egészségesebb szerkezet kialakítását a magyar mezőgazdaságban, sőt a tavalyi esztendő számai éppen a kívánatosnak tartott folyamat ellenkezőjéről tanúskodnak. A termelést tekintve a növényi termékek mennyisége 13, az állatoké és állati termékeké három százalékkal nőtt tavaly. A két ágazati alaptevékenység, a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya 65:35 százalék volt, azaz tavaly tovább nőtt a növénytermesztés súlya, annak ellenére, hogy az agrárpolitika egyik célkitűzése hosszú évek óta éppen ennek az aránynak a javítása.

– A mezőgazdaságban a múlt év sem hozta azokat az eredményeket, mint amelyeket az EU-csatlakozás utáni években sikerült elérni. A gyenge pénzügyi eredmény nem írható az időjárás rovására, hozzájárult a szinte önpusztító módon végigvitt állattenyésztési válság is. Nem beszélve a földtörvényről vagy az EU-s pénzek elosztási koncepciójáról, amelyek miatt előre lehetett látni, hogy az agrárpolitika állattenyésztési fejlesztési koncepciója elbukik – mondta ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára. Horváth Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az agrárpolitika a rossz támogatási rendszerrel, a korszerűtlen technológiával, drágán termelőket is a rendszerben tartotta – holott egy egészségesebb környezetben nekik ki kellett volna szállniuk a termelésből.

Egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel, ezért a mezőgazdasági termelés igen torz képet kezd mutatni hazánkban

Raskó György agrárközgazdász-vállalkozó szerint teljesen irracionális irányba „megy el” a mezőgazdaság szerkezete. További probléma, hogy a jövőben sem várható az állattenyésztés volumenének növekedése, miközben Nyugat-Európában a két alaptevékenység aránya 50:50 százalék. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban az állattenyésztés értékteremtő képessége magasabb, mint a növénytermesztésé, utóbbi jó, ha tízévente eléri az ötvenszázalékos részesedést. Magyarországon tehát a mezőgazdaság szerkezete egyértelműen torz. Ez nem is lenne gond, ha – ahogyan például Olaszországban – a kiugró kertészeti termeléséből adódna. Idehaza azonban munkaerőt lekötni nem tudó, alacsony hozzáadott értékű termékeket állítunk elő, miközben az állattenyésztés a kertészettel együtt visszaszorul.