Belvizek után, a tavaszi vetések előtt... Revitalizálás

Az utóbbi időszak sorozatos esőzései rendkívüli módon megterhelik a szántóföldeket. Több tízezer hektár van már részben, vagy egészben víz alatt, a következő írás elsősorban nekik kíván segítséget nyújtani.

Az idei télvége (s esetleg koratavasz is) rendkívül sok csapadékot eredményez(ett). Sok ezer hektár nagyságú repce és gabonatáblák kerültek már részben vagy teljesen víz alá újra az országban sok helyen. A víz azonban egyszer visszavonul s az embernek úrrá kell lenni a legnagyobb bajon is. Az elárasztott földeket újra művelésbe kell vonni és az életnek mennie kell tovább. Ezzel az írással szeretnénk szakmai segítséget nyújtani azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a földjén belvíz van/volt, de már annyira visszahúzódott a víz, hogy a felső 20-30 cm-es réteg már művelhető, így tavaszi vetésre már alkalmas a terület.

Először is, vegyük sorra milyen károkat okoz a tartós belvíz?

1. A több hetes vízborítás hatására a talaj levegőtlenné vált és a hasznos aerob mikroorganizmusok elpusztulnak, helyükbe a káros anaerob mikróbák lépnek (pl. denitrifikáló baktériumok).
2. A vízborítás hatására a művelt talajrétegből a tápanyagok kimosódnak (főleg a N hatóanyagok).
3. A tartós vízborítás következtében a kultúrnövények kipusztulnak, a víz visszahúzódásával helyüket a gyomnövények veszik át.

Mit tegyünk hát, ha visszahúzódott a víz és a talaj felső rétege művelhetővé válik?

Első gondolatunk az lehetne, hogy a tömörödött levegőtlen talajt mélylazítóval meglazítjuk, átszellőztetjük. Ezt ne tegyük, mert a nedves alsó talajréteget csak elkeni a lazító. Ezzel a művelettel várjunk a következő nyárig, amíg az alsó talajrétegek is kiszáradnak. Még szántást se végezzünk, hanem forgatás nélküli technológiával sekélyen készítsük elő a tavaszi vetések talaját.

A második gondolatunk az lehetne, hogy a belvíz által kimosott tápanyagokat műtrágyákkal pótoljuk.  Ezt se tegyük, mert a levegőtlen talajban nincs mikrobiális élet, és a kiadott műtrágyák ára ablakon kidobott pénz lenne. A levegőtlen talajokban a foszfor és kálium műtrágyák komplex kötésbe való alakulása fokozottabb. Legnagyobb veszteség azonban a nitrogén műtrágyákat éri, mert a levegőtlen talajban uralkodó denitrifikáló baktériumok a nitrogén hatóanyagokat visszabontják elemi nitrogénné, amely gáz formájában a légkörbe távozik.

Mit tegyünk, hogy talajaink újra termőképesek legyenek?