Barna termésráncosodás-vírus veszélyezteti a paradicsomot, paprikát

Csak egy gondos és lelkiismeretes, egészségesen gyanakvó gazdálkodónak köszönhető, hogy nem került be a termesztésbe az a több száz, Hollandiából származó palánta, amelyekről kiderült, hogy az egyik legveszélyesebb vírussal fertőzöttek.

A hazai paradicsomtermesztő annak ellenére kért a magyar hatóságoktól is részletes növényegészségügyi vizsgálatot, hogy a Hollandiából importált kész paradicsompalántáihoz mellékelt kinti hatósági bizonyítványok azt állították, hogy a tétel mindenben megfelel az előírásoknak, azaz nem hordoz semmiféle betegséget.

Új kór terjed

A ToBRFV-betegség legfontosabb gazdanövényei a paradicsom, a paprika, illetve a fekete csucsor és a kőfali libatop. Viszonylag új kórról van szó: először 2014-ben Izraelben írták le, aztán 2018-ban Európában is észlelték, s azóta egyre terjed e karantén-kórokozó. A vírus hatása elsősorban a paradicsom levelén és termésén mutatkozik meg – írja Gazdanet rovatában a szabadfold.hu.

Leginkább a növény felső levelei ráncosodnak, érdes tapintásúak lesznek és sárgás foltok jelennek meg rajtuk. A terméseken a sárgás vagy barnás foltok felülete érdessé válik, lehetetlenné téve a friss piaci értékesítést. A termések szabálytalanul növekedhetnek. A vírus a legsúlyosabb tüneteket a fiatal palántákon okozza.

Viszont a minap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által lefolytatott vizsgálat kiderítette, hogy a paradicsomok a barna termésráncosodás-vírussal (ToBRFV) fertőzöttek. A betegség ellen nincs védekezés, magyarországi elterjedését csak hatékony prevencióval lehet gátolni.

Hiányos volt az eredményközlő dokumentum

Az önellenőrzést kezdeményező Pest megyei termelő számára rossz hír, hogy a Hollandiából vásárolt paradicsompalántái közül mind a nyolc fajtában fellelték a vírust.

Nagy kérdés, ez miként lehetséges, ugyanis a hollandok által kiadott növényútlevél tanúsítja, hogy mindegyik szaporítóanyag károsítóktól mentes. A holland palánta-előállító cég megküldte a szállítmányra vonatkozó negatív laboratóriumi eredményeket is.

A külföldi eredményközlő dokumentum azonban nem tartalmazta az alkalmazott vizsgálati módszereket, és hiányoztak a vizsgált tételek egyértelmű ellenőrzésére alkalmas azonosítók is.