Bár átmeneti megoldás, jelentős előnyei vannak a sávos termesztésnek

A Wageningen Egyetem kutatói gazdálkodókkal együttműködve végeznek sávos termesztéses kísérleteket különböző növényfajokkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sávos művelésben a terméshozam megegyezik a monokultúrában termesztett növényekével, a munkaerő-szükséglet is ugyanakkora. Ugyanakkor ez az új termesztési módszer több hasznos rovart, illetve madarat vonz, amelyek segítenek a károsítók elleni küzdelemben.

A gazdáknak látniuk kell, hogy elhiggyék az előnyeit, mondta Dirk van Apeldoorn, aki a biodiverzitás témában kutat, és 2014 óta tanulmányozza a sávos művelési rendszert. A kísérlet eredményei meggyőzőek, így 2020-ban több mint húsz gazda – fele ökológiai gazdálkodást folytat – kezdte meg a sávos művelést, vagy bővítette annak a területét Hollandiában.

A 6 méter szélességű sávok több rovart és pókot vonzanak, köztük fürkészdarazsakat és zengőlegyeket is, amelyek hatékonyak például a levéltetvek és a hernyók elleni küzdelemben – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Madárfiókák a gabonában

A módszert alkalmazó gazdálkodók több madarat látnak a szántóföldön, még akkor is, ha az általuk termesztett növényeket általában nem látogatják madarak. A madarak elrejtik fiókáikat a gabonában, és táplálékot keresnek a káposztaállományban – magyarázta Van Apeldoorn.

Tavaly az érintett gazdaságokban is elindítottak egy felmérést, hogy megtudják, milyen madarak látogatják a sávos művelésű területeket, képesek-e ott szaporodni, és fiókáik életben maradnak-e. A kutatók feltérképezik azt is, hogy milyen virágok, rovarok és kisemlősök, például sündisznók és egerek élnek ezeken a szántóföldeken, összehasonlítva a monokultúrás művelésű területekkel.

Az első nagyszabású sávos termesztéssel kapcsolatos kísérleteket 2014-ben állították be, miután megkezdődött az együttműködés Hollandia legnagyobb ökológiai szántóföldi termesztést folytató vállalkozásával (ERF BV). Kezdetben különböző burgonyafajtákat termesztettek egymás mellett, mert erre voltak alkalmasak a technikai feltételek. A következő évben pedig virággal és borsóval vegyesen vetettek be egyes sávokat.

A sávokat traktorokra felszerelt GPS-rendszer segítségével tervezik meg. A GPS lejegyzi az egyes fajok pontos helyét, és ezt az információt használják a növények kezelése során, illetve más adminisztratív célokra. A kutató szerint a sávos termesztés nem igényel többletmunkaerő-ráfordítást, a gazdák által fizetett szerződéses munkavállalók pedig ugyanazt a munkadíjat számítják fel a sávos termesztésű mezőgazdasági területeken, mint a monokultúrás szántóföldeken.

Azonos termésátlag

A kutatók a tesztparcellákon 3 méter széles sávokat alakítottak ki, a nagy mezőgazdasági gépek viszont gyakran 6 méter vagy még annál is szélesebb sávokban dolgoznak. Az első sikeres kísérleteket követően ezért 2017-ben az ERF BV földterületein összehasonlították a terméseredményeket különböző sávszélesség esetén. Arra jutottak, hogy a 6 méter széles sávokban történő termesztés ugyanolyan hatékony, mint a 12 vagy 24 méteres sávokban – jelentette ki Van Apeldoorn.

Más tudósok tanulmányai azt mutatják, hogy a nagyon keskeny, 1 méter széles sávok 25%-kal növelik a terméshozamot, mert a növények több fényhez jutnak és a talajélet is fokozottabb. Szélesebb sávokban csak a szélső növények számára ilyen kedvezőek a feltételek, ebből adódik, hogy a termésátlag ugyanakkora, mint a monokultúrás termesztés során.

Levéltetvekre vadászik

A sávos művelés előnye, hogy akár 6 méter széles sávok is gátolják a betegségek, például a burgonya esetében gyakori fitoftóra terjedését, és rovarkártevők is ritkábban fordulnak elő. A 6 méter széles sávokban több rovarfaj látogatja a szomszédos sávokban termesztett két különböző növényt.

A rovarokat számláló egyetemi hallgatók intenzív rovarforgalmat regisztráltak a sávok között, azok szélein pedig naponta több mint tíz futrinkával találkoztak. A futrinka nappal a pillangós-füves társítással telepített sávban rejtőzik, éjjel pedig levéltetvekre és hernyókra vadászik.

Természetes egyensúly

Egyetlen szántóföldi kultúra termesztése növeli a növényvédelmi kockázatot, persze a szántóföld mérete is fontos. Egy 20 hektáros területet a zengőlégy – amelynek lárvái levéltetvekkel táplálkoznak – nem képes átjárni.

Ez nemcsak az ökológiai gazdálkodásban kedvező – hangsúlyozza Van Apeldoorn –, hiszen mind kevesebb növényvédő szer áll rendelkezésre, egyebek közt a neo­nikotinoidok nem használhatók szántóföldi termesztésben. Ez utóbbiakat vetették be korábban a levéltetvek ellen cukorrépa-állományokban. A kutatás során ugyanakkor megfigyelték, hogy a levéltetvek száma jelentősen csökken, ha a terményt árpával társítják.

Átmeneti megoldás

Van Apeldoorn a sávos művelést átmeneti technológiának tekinti, amelyben a termelők kénytelenek a monokultúrás termesztés gépeit, eszközeit, fajtáit alkalmazni. A kutató célja a „pixeles termesztés” jövőbeni alkalmazása, ahol egymásra kölcsönösen előnyös hatással lévő fajokat vetnek egymás mellé, és azokat csak éretten takarítják be.

Ezeken a területeken persze nem az élelmiszertermelés az elsődleges szempont. Társadalmilag is egyre inkább elfogadott azonban, hogy a gazdálkodásnak a változatos, állat- és növényfajban gazdag táj fenntartása is feladata – véli Van Apeldoorn. Talán ezért is növekszik az érdeklődés a sávos termesztés iránt. Hollandiában az állat- és növényfajok populációjának drasztikus csökkenése azt mutatja, hogy sürgősen ösztönözni kell a sokféleség megtartását, illetve növelését a vidéki területeken.