Az Unióban elsőként a franciák rendelték meg a madárinfluenza elleni vakcinát

Franciaország pályázatot írt ki 80 millió adag madárinfluenza elleni vakcinára, mivel az ország idén ősszel vakcinázási programba kezd. A francia az első EU-tagállam, amely ilyen programot indít – számolt be róla a Reuters. Mivel világszerte több ezer telephelyen több millió madarat érint a madárinfluenza, egyre hangosabb a megoldás iránti igény. Az oltás válik a legvalószínűbb forgatókönyvvé.

Eddig a kormányok vonakodtak a vakcinázási programok bevezetésétől, elsősorban a baromfi-kereskedelemre gyakorolt esetleges hatások miatt.

A francia kacsaágazat súlyosan érintett

A Poultry World augusztusi jelentése szerint az addig kitört baromfipestisek közül a legsúlyosabban érintett ország Franciaország volt, a közelmúltbeli esetek 68%-ával. Az EU tagállamai közül továbbra is az országot sújtotta a legsúlyosabban a madárinfluenza, és a jelentések szerint több mint 21 millió szárnyast selejteztek le.

Az előrendelés, amelyet akkor erősítenek meg, ha a végleges vizsgálati eredmények pozitívak lesznek, kizárólag a kacsák beoltására irányul.

A vakcinák gyártói: Ceva Animal Health és Boehringher Ingelheim

Franciaország két céget, a francia Ceva Animal Health-et és a német Boehringher Ingelheimet bízta meg a madárinfluenza elleni vakcinák kifejlesztésével. Mindkét vakcináról kiderült, hogy hatékonyan védi a madarakat magával a vírussal szemben, és – ami még fontosabb – megakadályozza a madarak vírusürítését is.

Megelőző vakcinázási stratégia elfogadása

„A madárinfluenza által okozott egészségügyi válságok ismétlődnek, és egyre nagyobb méreteket öltenek, ami azt jelenti, hogy a francia baromfifarmokon meg kell erősíteni a megelőző intézkedéseket” – közölte a francia egészségügyi és biztonsági ügynökség, az ANSES. Az ügynökség kiemelte, hogy a vakcinázást olyan intézkedésnek kell tekinteni, amelynek célja a területen hozott megelőző biológiai biztonsági intézkedések kiegészítése.

Az ANSES, amelyet a minisztérium megbízott a különböző vakcinázási stratégiák bemutatásával, a sürgősségi vakcinázást ellenezte. Caroline Boudergue, az ANSES állat-egészségügyi, állatjóléti, takarmányozási és vektorokkal kapcsolatos kockázatok értékelésével foglalkozó egységének helyettes vezetője elmondta: „Azért nem választottuk a sürgősségi vakcinázást, mert az állat beoltása és a vírus elleni védettség között hosszú idő telik el; becslések szerint 3-4 hétbe telik, amíg ez a védettség kialakul. Ráadásul az állatok beoltása egy állatjárvány közepén hajlamos növelni a gazdaságokba irányuló emberáradatot, és ezáltal a biológiai biztonság megsértésének kockázatát.”

A madárinfluenza elleni védőoltás javasolt forgatókönyvei

Az ANSES három forgatókönyvet javasolt a magas patogenitású madárinfluenza behurcolásának és terjedésének kockázatára vonatkozóan, amelyeket a vakcinázásra rendelkezésre álló eszközökön alapuló, fokozatos megközelítés szerint állapítottak meg:

1. forgatókönyv: A mag- és szaporítógazdaságokban lévő állatok beoltása minden ágazatban. Ennek a lépésnek az az előnye, hogy korlátozott számú vakcinadózisra van szükség. A francia baromfiágazatokat is megvédheti egy új állatjárvány hatásaitól, mivel megőrzi a genetikai potenciált és azt a képességet, hogy a járvány elmúltával az állatokat visszahelyezzék a termelő gazdaságokba.
2. forgatókönyv: A termelő gazdaságokban vakcinázza a takarmányozásra kész víziszárnyasokat (kacsák és libák), egyéb szabad tartású víziszárnyasokat, szabad tartású pulykákat és a szabad tartásra szánt, felnőtt kor előtti tojótyúkot (pulykákat). A cél a kitörések mértékének korlátozása azáltal, hogy azokat a termelési ágazatokat célozzák meg, ahol a vírus behurcolása és terjedése a legvalószínűbb. Ez a forgatókönyv megköveteli, hogy a vakcinák az 1. forgatókönyvnél szélesebb körben legyenek elérhetők.
3. forgatókönyv: Ha elegendő vakcina áll rendelkezésre, oltsák be a hústermelés céljából tartott víziszárnyasokat, a zárt tartásban (épületekben) tartott pulykákat, a 2. forgatókönyvben felsoroltaktól eltérő, szabadtartású brojlercsirkéket és a szabadtartású tojótyúkokat.

A madárinfluenza elleni védőoltás hatékonyságának biztosítása

A javasolt forgatókönyvek hatékonysága számos feltételezéstől és feltételtől függ – jegyzi meg az ANSES:

A 2023 őszi járványügyi környezet ugyanaz lesz, mint a jelenleg megfigyelt (a 2022-2023-as szezonban keringő H5N1 vírustörzshez hasonló).

A rendelkezésre álló vakcinakészlet lehetővé teszi minden faj beoltását, és kollektív immunitást fog kiváltani.

A vakcinázási stratégia összhangban lesz a vakcina beadása után a védettség megszerzéséhez szükséges idővel és a vakcina által nyújtott védelem időtartamával.

A vakcinázási stratégia összeegyeztethető a gazdálkodási gyakorlatokkal, különösen logisztikai és gazdasági szempontból.

Az ügynökség azt is megjegyezte, hogy ha a vakcinázást bevezetik, akkor a vakcinázott gazdaságokban megerősített felügyeleti protokollra lesz szükség, „hogy az ennek ellenére fertőzött állatokat a lehető leggyorsabban azonosítani lehessen, és el lehessen különíteni, le lehesen ölni őket”.

A broilerek nem tartoznak ide

A Reuters kiemeli, hogy a forgatókönyvek egyike sem tartalmazza a brojlercsirkék vakcinázását, amelyek a francia baromfiállomány nagy részét teszik ki, és hogy a kormány hajlamos legalább részben követni az ANSES ajánlásait.

(Forrás: poultryworld.net)