Az orosz embargó újabb hatása

Az orosz embargó hatása pontosan nem kiszámítható, de több piac is komolyan átrendeződhet a jövőben. Bajba kerülhetnek például a hazai alma- és szilvatermelők is.

Az augusztus 7-én bejelentett orosz élelmiszer-embargó teljesen logikus válaszlépés Oroszországtól a nyugati szankciókra. Két olyan szektor van, ahol igen élénk a kapcsolat a két fél között: az energiaszektor és a mezőgazdaság. Az Európába irányuló energiaexportot nem korlátozhatták, hiszen az abból származó bevételek nagyon hiányoztak volna a költségvetésből, így az agrártermékek behozatalát korlátozták.

Abból sem mindet. Az embargó nem terjed ki például a gabonafélékre, valószínűleg azért, mert az orosz gabonatermés idén nem túl jó, így az országnak muszáj gabonát importálnia. Ezen a héten pedig tovább szűkült az embargós termékek listája, lekerültek róla a burgonyavetőmagok, a laktózmentes tejtermékek, a vitamintabletták, az étrendkiegészítők, a pisztráng és a lazac. Ebből is látszik, hogy ez az embargó Oroszországtól is komoly áldozatokat követel, de akár arra is lehet számítani, hogy az embargó tovább puhulhat.

Bár tartósabb élelmiszereket tudnak importálni (is importálnak is) Dél-Amerikából, Ázsiából és a Balkánról, Oroszország európai részének élelmiszerellátása nagyban függ az EU-s importtól is. Az embargó már most felverte az élelmiszerárakat Oroszországban, akik tehetik, átjárnak vásárolni Lengyelországba.

Az embargó legfrissebb hatása a magyar termelőkre

Az egyik probléma az, hogy az a viszonylag kis orosz exportrészesedés nem egyenlően oszlik el a termelők között. Sok olyan gazdálkodó van, aki eleve az orosz piacra alapozva próbált növekedni az elmúlt pár évben. Magyarországon a keleti nyitás miatt még ösztönözték is az orosz üzleti kapcsolatok elmélyítését. Az eddig lassan, de biztosan bővülő orosz élelmiszerexportra alapozó termelők megélhetését teljesen tönkreteheti az embargó.

Ennél is nagyobb baj, hogy mivel az EU-s agrárexport támogatások nélkül nem versenyképes a világpiacon, szinte lehetetlen ilyen gyorsan – már a szüret idején – új külső piacokat találni az eredetileg Oroszországba szánt élelmiszereknek, és ha ez az árumennyiség az Európai Unión belül marad, akkor rohamosan csökkenni fognak az árak, így pedig a teljes EU-s mezőgazdaságra hatással lesz.

Íme, egy példa:

Lengyelország exportálja a legtöbb almát Oroszországba -> az Oroszországba szánt lengyel alma az EU-n belül marad -> csökkenni fognak az árak Lengyelországban -> kiáramlik Lengyelországból -> csökkennek az árakat a többi EU-tagállamban is.

A magyar almatermelők is ettől félnek, a magyar piac ugyanis annyira kicsi, hogy még a belföldön termelt felesleget sem képes felvenni, nemhogy a más tagállamokból ideáramló termékeket. Az egészen biztos, hogy komoly vita várható a szeptember 5-i agrárminiszteri értekezleten is, hiszen itt dől majd el, ki, hogyan és mennyi plusztámogatást kap.

Ez sok gazdának már késő lehet, ugyanis Magyarországon most épp a szilvát szüretelik, ebből is ment volna Oroszországba. A szilva ráadásul tipikusan olyan gyümölcs, amit az oroszok könnyen pótolhatnak, Szerbia például örömmel növelné az orosz exportját e téren is.

Forrás: 444.hu