Az idei körtetermés oda, a fagy alaposan elbánt vele

Az átlagos évi mennyiség alatt marad idén a hazai körtetermés. A szokásosnál kisebb mennyiség oka a borsodi, szabolcsi és zalai termőterületeken fellépő fagykár volt.

A betakarítás augusztus közepén kezdődött és októberig tart. A jelenlegi kilátások szerint az idei körtetermés 25 ezer tonna körül várható, amely gyengébb egy átlagos év terméséhez képest is – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke az MTI megkeresésére.

Fagykár miatt kisebb az idei körtetermés

Az időjárástól függően Magyarországon mintegy 2400 hektáron, évente 20-40 ezer tonna körte terem. Az idei alacsony termés oka, hogy a zalai termőtáj áprilisban fagykárokat szenvedett, illetve fagy károsította a szabolcsi és borsodi termőterületeket is. Továbbá a nyári csapadékmennyiség sem volt elég – mondta Apáti Ferenc.

Idén sem változott jelentősen a léipari körte termelői nettó ára, kilogrammonként 50-60 forint körül maradt. Az első osztályú étkezési körte nettó termelői ára viszont 20-30 százalékkal növekedett a többéves átlaghoz viszonyítva. A szokásos 120-150 forint helyett jelenleg 180-220 forint körül mozog kilónként. A pálinkaipar részére értékesített Vilmos körte ára is emelkedett. Idén kilogrammonként 80-100 forintról 130-140 forintra nőtt. Az információt az agrárvilág oldal osztotta meg.

Az árak emelkedése Apáti Ferenc szerint a fagykárral indokolható, amely a legnagyobb európai termelőket – Lengyelország, Hollandia, Belgium – érintette. Rajtuk kívül Olaszországban a nyári aszály járult hozzá a mennyiségi veszteségekhez.

Az idei alacsony körtetermés oka a fagykár

A magyar körte kivitele az elmúlt években évi 500 és 2000 tonna között alakult. Elsősorban a szomszédos országokba, Szlovákiába és Romániába exportálunk. Azonban a kivitel idén várhatóan kevesebb lesz. Ennek elsődleges oka az aszályos időjárás miatti kisebb gyümölcsméret, valamint a fagyok, jégverések okozta minőségi veszteségek.

Az import az elmúlt években 1000-2500 tonna között mozgott, jellemzően Olaszországból jött körte hazánkba. Kevesebb érkezik Lengyelországból, onnan főleg a késő téli és tavaszi időszakban hoznak körtét.

Magyarország három legjelentősebb termőtája Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A legnagyobb területen termesztett fajta, a körteterület harmadát elfoglaló Bosc kobak. A Vilmos körte az összes termőterület negyedén terem.

A legkorábban érő magyar körtefajta az “Árpával érő”, amely már július elején szedhető. A fontosabb fajták, mint a Clapp kedveltje, a Vilmos, a Conference, a Bosc kobak augusztus közepétől októberig teremnek. A körte hagyományos tárolókban 1-2 hónapig, korszerű körülmények között pedig február-márciusig tárolható – mondta Apáti Ferenc.