Az európaiakat és a magyarokat is kérdezte az EU a Közös Agrárpolitika és a támogatások témáiról: megvannak az eredmények

Legutóbb 2 éve készült hangulatjelentés a mezőgazdaság megbecsültségéről és az agrártámogatások megítéléséről Európában. Az EU-átlag és Magyarország válaszaiban, valamint a koronavírus járvány előtti és utáni korszak szempontjából is nagyok a különbségek. 2020-ban több mint 27 ezer uniós polgár megkérdezésével készítettek felmérést arról, hogy az emberek miben látják a mezőgazdaság feladatát, és ennek elérésében mennyiben segíti őket az uniós Közös Agrárpolitika, azaz az agrártámogatások rendszere.

A Mezőhír számolt be róla, hogy arra is rákérdeztek az EU-s felmérésben, hogy az emberek soknak vagy kevésnek tartják-e a mezőgazdaságra fordított pénzeket. A véleményváltozás jelentős a koronavírus járvány előtti időszakhoz képest. Magyarországon néhány dolgot másképp látunk, mint az átlagos uniós átlagpolgár.

Kiderült, hogy a magyarok a jövő szempontjából fontosnak tartják a mezőgazdaság kérdését, de azért nem annyira, mint egy átlagos uniós polgár. (Magyarország: 52% elég fontos, EU: 56% nagyon fontos.) A gazdálkodás fő feladatának egész Európában a biztonságos élelmiszer előállítását tartják. Magyarországon az uniós átlagnál jóval fontosabbnak ítéljük azt, hogy ezek széles választékban és jó minőségben kerüljenek az asztalra. Azt is jobban átérezzük, hogy az életképes mezőgazdaság hozzájárul a vidéki térségekben az életmód javításához. Amit viszont a felmérés eredménye alapján másodlagos kérdésnek érzünk, az a gazdálkodás szerepe a klímavédelemben. Ennél is lényegtelenebbnek érezzük a haszonállatok jólétének biztosítását.

Jobban becsüljük a Közös Agrárpolitika rendszerét

Az emberek kétharmada egész Európában tud róla, hogy a fenti célok elérését a Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül valósítja meg az Európai Unió. A magyarok 86 százaléka azt válaszolta, hogy a KAP minden állampolgár javára válik (uniós átlag: 76%). Ebből következően minden pontban kedvezőbbnek látjuk az agrártámogatások szerepét, mint egy átlagos európai polgár, különösen az élelmiszer-ellátás biztonságát értékeljük nagyra (90%).

Csak minden ötödik megkérdezett magyar válaszolta azt, hogy a mezőgazdaságnak szerepe van a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mégis az uniós átlagnál nagyobb arányban (82%) gondolták úgy, hogy akár a versenyképesség rovására is javítani kellene az európai gazdálkodási gyakorlatokon az éghajlatváltozás fékezése érdekében. 68 százalékuk viszont úgy vélte, hogy a gazdák már így is eleget tettek ezért.

Több vagy kevesebb legyen az agrártámogatás?

Érdekes válasz érkezett arra a kérdésre, hogy az agrártámogatásokat soknak, vagy kevésnek ítéli-e meg egy átlagpolgár. Ezen múlik ugyanis az ágazatra költhető pénz mennyisége, és azok az teljesítmények, amelyeket a társadalom csereszolgáltatásként elvár érte. A magyarok 64 százaléka pont megfelelőnek tartotta az agrárszektorra fordított kiadásokat, ez messze az uniós átlag felett van (47%). Az európai átlag 39 százalékban túl kevésnek is érezte a gazdákra fordított összeget, 56 százalékuk pedig további emelést javasolt volna. A magyarok esetében 44 százalék emelte volna a támogatások összegét, 43 százalék tartotta volna azonos szinten.

A kérdőív a koronavírus első hulláma után készült, aminek jelentős hatása van a mezőgazdaság megítélésére. Arra a válaszra ugyanis, hogy a következő 10 évben csökkenjenek vagy nőjenek az agrártámogatások, az uniós polgárok többsége (56%) emelést javasolt. Ugyanerre a kérdésre 2017-ben 44 százalék, 2015-ben 45 százalék adta ezt a választ.