Hirdetés
Az egész állományt el lehet rontani egy rossz tenyészbikával
Ma már alig képzelhető el a húsmarhatenyésztés minőségi javulása a modern, korszerű lehetőségek kihasználása nélkül, melyek a teljesítményadatok elemzésére szolgálnak. A módszerek száma folyamatosan bővül. A kérdés, hogy mennyire tudják átvenni a technológia innovatív vívmányait az állattenyésztők? Akarják-e egyáltalán követni az újszerű irányokat, tudnak-e élni a modernizáció lehetőségeivel?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írta meg, hogy az állattenyésztésen belül a tartástechnológia, a takarmányozás, vagy az állathigiénia kerül szóba. Esetleg éppen a tenyészértékbecslés, melynek fejlesztése a szakmai szervezetek kiemelt feladata. Az állattenyésztés irányítási és végrehajtási szereplőinek mindegyik szegmensben ugyanúgy fogékonynak kell lenniük, mint az ágazat oktatásában közreműködőknek. Ugyanez vonatkozik a tenyésztőkre, illetve az őket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltatói szférára is - írták.

A jó példa már megvan a húsmarhatartás számára is
Az egyetemek az egyesületekkel szorosan együttműködve már 20 éve követik az értékmérők genetikai trendjének változását. Többek között örökölhetőségi értékeket és korrelációt számolnak a hazai húsmarha-populációban. Ezek eredményeit pedig ma is használják a tenyésztési programok végrehajtásában. Ez adja az alapját a párosítási terveknek (túlnyomó többségben a célpárosítások esetén), főleg az induló anyaállomány kialakításakor, valamint azok továbbfejlesztésének érdekében. Ezzel szinte minden tenyésztő szembesül (vagy szembesülnie kellene) akkor, amikor kialakítja a nőivarú alappopulációját, vagy éppen tenyészalapanyagot állít elő. Üsző- és tenyészutánpótlás esetén a tenyésztők általában a vázfejlettséget növelik, ami közepesen öröklődő tulajdonság. Végtermék előállításakor viszont az izmoltság a legfontosabb, ami azonban jól öröklődik. Ezért nem mindegy, hogy a két különböző célra milyen bikát használnak.
Hirdetés
Ezek örökölhetősége kifejezetten alacsony, tehát nagyon oda kell figyelni rájuk, ugyanis egy rossz konstrukció esetén kialakuló genetikai rekombináció „elszaporítása” az állományokban nagyon nehezen és hosszú idő alatt javítható ki.
Ezt tanácsolják a rossz genetikai rekombináció elkerülésére
A vásárlók mindig nézzék meg a vásárolt tenyészbikák teljesítményvizsgálati lapját, és lehetőleg ne vegyenek olyan állatot, ami nem rendelkezik ilyen okmánnyal. Amennyiben ennek ellenére valaki központi lajstromszám nélküli, minősítetlen bikát akar vásárolni, az sok olyan tulajdonságot szórhat el tenyészetében, ami később negatívan befolyásolja az állományának termelését. Sőt, mire a gazda rájön, hogy baj van, addigra már rendszerint késő, hiszen olyan genetikai anyagot szaporít, amely ellenőrizetlen környezetből került ki. Sokszor az ilyen „defektek” (mint például hibás láb, hát, rossz tejtermelés, gyenge fertilitás és ellenállóképesség) nem is az első generációban jelennek meg, hanem esetleg a nőivarú utódok termelésében realizálódnak - írták.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés