Az átlagosnál kevesebb lesz a magyar alma termésmennyisége idén

Az előzetes termésbecslések alapján idén nagyjából 450 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ami 25 százalékkal elmarad az átlagtól. Míg 2017-ben kifejezetten kevés alma termett, addig 2018-ban Európa-szerte rekordmennyiségek voltak az almatermesztésben meghatározó országokban és itthon is. A hazai átvételi árakban mindez 2017-ben jelentős emelkedést, tavaly pedig rendkívül alacsony árakat eredményezett.

A témával kapcsolatban a NAK adta hírül, hogy alma munkacsoport alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács valamint az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) együttműködésével. Célja, hogy az almatermesztés – ideértve az étkezési és a léalmát is – szereplői és a szakmai szervezetek a jövőben közösen alakítsák ki álláspontjukat, szakmai véleményüket és együttműködjenek az ágazat fejlesztésében.

A munkacsoport elnökének Bori Vilmost, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének alelnökét, a Vásárosnaményi Gazdakör elnökét választották meg. A munkacsoport fontos feladata lesz a magyar almaágazat jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések előkészítése, a szabályozási, támogatási és piaci kérdések megvitatása is.

Adatok, tervek, 25 százalékkal kisebb termésmennyiség

A munkacsoport 2019. július 17-i, Újfehértón tartott alakuló ülésén a termésbecslések adatait és az aktuális termelői valamint feldolgozóipari információkat egyeztették. A szervezetek felmérése alapján megállapítható, hogy idén Magyarországon mintegy 450 ezer tonna almatermés várható, ami 25 százalékkal marad el az átlagostól. A hozamcsökkenés oka részben a tavaszi fagyok miatti lokális terméskiesés. A magyar alma kínjairól itt írtunk korábban.

Alig van almamolyrajzás, a szőlőknek viszont kijut a rosszból

Annak ellenére is bőven van tennivaló a növényvédelemben, hogy az almamolyrajzás intenzitása valamelyest csökkent, a többi molyból pedig alig fognak a csapdák. Az almafalisztharmat-fertőzés viszont kifejezetten erős, továbbá az időjárás kedvez a szőlőperonoszpóra és a többi szőlőbetegség számára is. Mivel július második dekádjában némileg változékonyabb lett az időjárás, a hőségnapok megszűntek, éjszakára pedig felfrissült a levegő, ami kedvezett a harmatképződésnek. Az almásokban tovább erősödött az almafa vértetű terjedése, a kártevő sok gondot okoz az idős és kevéssé védett gyümölcsösökben.