Átlagtermések és terméshozamok

Befejeződött az aratás; sok alma és csemegekukorica lesz; átalakul az uniós támogatási rendszer szerkezete; jelentünk a júniusi termelői árakról; minden mezőgazdasági terület parlagfű-fertőzött. Részletek agrárhír-összefoglalónkban!

Learatták a nyári betakarítású növényeket az ország teljes területén. Az összesen 1,1 millió hektárról átlagosan 4,7 tonna őszi búzát takarítottak be. Az össztermés így 5 millió tonna lesz, ami bőven fedezi a hazai, 1,2 milliós kenyérgabona szükségletet. A termés 65%-a takarmány, 35%-a étkezési minőségű lett. A nagyobb arányú takarmány minőséget nemcsak a sok, nagy mennyiségben lehulló esőnek lehet köszönni. Többet is vetettek belőle a gazdálkodók. A pocokinváziónak 150-200 ezer tonna esett áldozatul. Végeztek az őszi árpával is, átlagosan 4,5 tonna a hozam. 208 ezer hektárról összesen 947.000 tonna termést takarítottak be. Repcét 216.000 hektárról arattak. 660.000 tonnát takarítottak be, átlagosan 3 tonnával. A napi aktuális árakat a Magro Gabonaindex segítségével követheti nyomon piacterünkön.

A pockok már megkezdték a napraforgó pusztítását is Fotó: Rosta Tibor (oroscafe.hu)

Kukoricából összesen 9 millió tonnát várnak, napraforgóból 2,7 tonnás átlaghozamot. Az almatermésről már mi is írtunk, 780-800 ezer tonna terméshozam várható, 70%-a ipari, 30%-a étkezési minőségű lesz. A hatalmas mennyiség miatt folyamatos egyeztetések folynak a háttérben, hírek szerint a gazdák számíthatnak majd segítségre. Jók a kilátások a csemegekukorica terén is, ha például belvíz nem éri a táblákat a betakarításig. Hazánk csemegekukorica nagyhatalom, a kontinens legnagyobb termőterülete Magyarországon található. Ráadásul igen jelentős az exportunk, a megtermett mennyiség 95%-át tudjuk kivinni a többi uniós országba. Idén pedig 3.000 hektárral nagyobb, 37.000 hektáros területen vetettek a növényből itthon, de Lengyelországban és Oroszországban is folyamatosan nő a termesztési volumen.

Megváltoznak a forráselosztás elemei 2015-től a mezőgazdasági uniós támogatási rendszerben. Az alaptámogatás és a következő évtől kötelező zöldítés együttesen teszik ki a jelenlegi területalapú támogatás összegét. A fiatal gazdálkodók külön támogatása a közvetlen támogatási elemek része lesz. A termeléshez kötött és az érzékeny ágazatok (állattenyésztés, zöldség-gyümölcs ágazat) támogatási összege emelkedni fog. A közvetlen támogatási forrásösszeg 2020-ig, évente 60,5 milliárd Ft, a munkaigényes és érzékeny ágazatok 52,4 milliárd Ft, míg a fehérje növények termesztésének támogatására 8,1 milliárd Ft fordítható. A sertés- és baromfiágazatot pedig a nemzeti költségvetésből támogatják majd.

Olyan, akár 50 évig is csíraképes gyommag került a talajba az elmúlt 20-30 évben, hogy ha mostantól egyetlen parlagfű sem virágozna, az ükunokáink akkor is találkoznának a gyomnövénnyel.

Tovább gyorsult júniusban a növényi termékek termelői árának csökkenése. Májusban 14,9%-kal csökkent, az év 6. hónapjában 15,8%-kal kerültek kevesebbe. Az élő állatok és állati termékek felvásárlási árának növekedése lassult. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára összesen 9,8%-kal csökkent az 1 évvel ezelőttihez képest. A gabonafélék árának csökkenése 17%-ról 15,9%-ra csökkent májusról júniusra. A burgonya áresése gyorsult, 45,4%-kal lett olcsóbb a tavalyi értékhez képest.

A héten elkezdődött a parlagfűvel borított területek feltérképezése helikopterrel. A pollenek nagy része a mezőgazdasági területekről érkezik, ezért sok gazdát büntettek már meg. A hazai 5,5 millió hektáros mezőgazdasági területen szinte mindenhol lehet számítani parlagfűre, a 7-800 ezer hektárt is elérheti a fertőzött terület.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.