Átalakítaná a termelési és fogyasztási szokásokat a BIOEAST a megújuló módon képződő szerves anyagokra építve

A biomassza hasznosításának távlati lehetőségeiről és különösen a közép- és kelet- európai országok adottságairól és kihívásairól szólt a magyar és a szlovén agrárminisztérium közös szervezésében 2021. szeptember 27-én megrendezett nemzetközi online BIOEAST Forsight konferencia. Az esemény középpontjában az a jövőbeli fejlődési irányokat bemutató tanulmány állt, amelyben a szakértők 4 markánsan eltérő forgatókönyvet és azok hatásait vázolták fel 2050-ig kitekintve. 

Az elemzés fő kérdése, hogy a gazdaság a jövőben továbbra is a fosszilis készletek felhasználására fog-e alapozódni, ennek negatív környezeti kihatásaival, vagy a régió képes átalakítani termelési és fogyasztási szokásait kizárólag a megújuló módon képződő szerves anyagokra építve - írta az Agrárminisztérium.

A szlovén agrárminiszter, dr. Jože Podgoršek bevezetője után, a Visegrádi Együttműködés soros elnökeként Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte a közép- és kelet- európai országok biomassza-potenciáljának jelentőségét. Továbbá azon törekvés kulcsfontosságát, hogy a biomassza ne csupán megtermelt alapanyagként, hanem minél magasabb hozzáadott értékkel bíró, környezetileg fenntartható, feldolgozott termék formájában fejlessze a vidéki gazdaságot.

A konferencia a szakértők által felvázolt elképzeléseket 7 témakör mentén vizsgálta meg - érintve 

• az agroökológia, 
• az élelmiszertermelés, 
• az erdészet és az édesvíz-felhasználás jövőjét, valamint 
• a biomasszából előállított fejlett biokémiai anyagokban és a biomassza alapú energiatermelésben rejlő lehetőségeket. 

Kutatás és oktatás, Közös Agrárpolitika

A fejlődési irányokhoz kapcsolódóan kitért a kutatási és oktatási feladatokra is. Az agroökológiai szekció ülésén Juhász Anikó helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a Közös Agrárpolitika szerepére a biomasszával való fenntartható gazdálkodás új irányainak kijelölésében és előmozdításában. Magyarország, de általában a közép és kelet-európai országok szempontjából elengedhetetlen, hogy egyre intenzívebb ösztönzést kapjanak a biomassza alapú gazdaság fejlődését segítő programok és különösen fontos a kutatási és innovációs tevékenység átgondolt tervezése - írták.