Hirdetés
Aranysakálok egy egész nyájat irtottak ki – a gazda kártérítést követel
Nem mindennapi ügy miatt követel kártérítést egy gazda Németországban. A tenyésztő komplett juhállományát aranysakálok irtották ki, a gazda véleménye szerint ezért őt kártérítés illeti meg.
Az aranysakál Európa szerte elterjedt ragadozó volt, egy időben azonban sok élőhelyről kiszorult. A 19. századig honos volt Magyarországon is, utána viszont visszaszorult a Balkánra. A délszláv háború idején azonban ismét vándorolni kezdtek és fokozatosan kezdtek elterjedni Észak-Olaszországban, Ausztriában, majd hazánkban is megfigyeltek példányokat.
A ragadozó terjedésétől elsősorban az állattenyésztők féltek, ugyanis a farkasnál kisebb, 8-10 kilogramm súlyú ragadozók veszélyt jelenthetnek a szabadon legelésző haszonállatokra. Félelmük beigazolódott, az Északi-tenger partján támadtak először aranysakálok juhokra.
Hirdetés
Itthon is lehet tartani az aranysakál kártételétől, veszélyben vannak a legeltetett állatainkNémetországban a törvény szigorúan védi az aranysakálokat annak köszönhetően, hogy még kevés példány él az országban. Egy gazdálkodóval azonban most csúnyán elbántak a vadak, ugyanis a komplett juhállományát kiirtották. Mivel az aranysakál védett állat, így a gazdálkodó semmit sem tehetett a támadást elkövető vadakkal szemben, viszont így most kártérítést követelhet az államtól.
Az origo.hu szerint a szürke farkasokkal és a prérifarkasokkal is közeli kapcsolatban álló aranysakált az elmúlt években már Svájcban és Németország több táján is észlelték. 2000 nyarán a jelenlétüket már Brandenbug déli részében is felfedezték.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés