„András napi hó a vetésnek nem jó” – novemberi hiedelmek, szokások

Lassan közeledik az év vége, a 11. hónapot, novembert az Enyészet hava, a Szent András hava és a Disznótor hava névvel is illetik. Bár az idei időjárás sokunkat megtréfál, és a hónap eleje szokatlanul melegen indult, november valójában a tél kezdetét jelzi. Mi összeszedtük, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek hozzá.

Vannak, akik az október 31-ei Halloween folytatásaként tekintenek rá, de november elseje Magyarországon még határozottan a Mindenszentek napját jelenti. Elhunytainkra való megemlékezésen kívül azonban időjárási előrejelzést is tartogat számunkra. Úgy tartják, ha ezen a napon esik az eső, akkor sok hóra készülhetünk. Van ahol ekkor terelték be az állatokat az ólakba, máshol november 1-jén kezdték el alkalmazni a pásztorokat.

Idén pont hétvégére esik másodika, a Halottak napja is, amikor szintén tilos dolgozni. Az ilyenkor gyújtott gyertyáknak pedig az volt a célja, hogy az ilyenkor elszabadult kóbor lelkek visszataláljanak a sírba, és elkerüljék a világosságot.

A kóbor lelkek elriasztása végett gyújtunk gyertyákat.

Sokan ismerik Márton napját, a Márton napi ludat is. November 11-én, ha fagy van, akkor a karácsony enyhe lesz, 0 celsius fok feletti hőmérséklettel. Szintén ehhez a naphoz fűződik az a megfigyelés is, mely szerint ha Márton napján köd van, a tél zűrzavaros lesz, ha pedig hideg van, télen nem sok csapadékra számíthatunk. Aki ludat eszik 11-én, érdemes megnéznie az állat melle csontját. Ha ugyanis világos, akkor havat jelez előre, ha pedig fekete, akkor esőt. A bor bírájának is nevezik Mártont, azaz ilyenkor iható az újbor, ekkor dönti el az őszi időjárás, hogy milyen lesz a bor. De van olyan is, aki úgy tartja, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz majd a jövő év márciusa.

Egy, a mezőgazdaságban tevékenykedők körében élő szokást is érdemes megemlítenünk. Szent Márton napján adtak vesszőt a gazdáknak ajándékba a pásztorok, úgy hívták, Szent Márton vesszeje. Köszöntő is járt mellé, illetve a bélesadót vagy rétespénzt is megfizették vele. A vesszőhöz további jóslat fűződik, amely szerint ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó. Néhány gazda a dögvész elkerülése miatt a disznóól tetejébe szúrta az ágacskát, majd tavasszal ezzel hajtották a földekre az állatokat. Azonban a pásztorok sem távoztak üres kézzel, zsírt, szalonnát, kolbászt, vagy pénzt kaptak ajándékba a gazdáktól. Itt még nincs vége a sok népi szokásnak. 11-én nem volt szabad mosni, teregetni, mert a jószágok pusztulását hozhatta. Volt, ahol a legeltetés határnapjának tekintették.

Ha libát eszik Márton napkor, nézze meg a mellcsontját!

"Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja"

November 19-ről azt tartják, ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó. Katalin napja (nov. 25.) a karácsonyról jövendöl, ha ekkor fagy van, karácsonykor enyhe idő lesz, és fordítva. Mindenki ismeri: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, Viszont, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. Katalinkor tilos szántani, a kocsiba állatokat befogni, és a malmok is leálltak régen.

A hónap utolsó napján eső hó pedig a vetés szempontjából nem kedvező. András napján (nov. 30.) szokás volt megfokhagymázni az ólak ajtaját, illetve összekötözni az ollókat, hogy védjék a jószágokat a farkasok ellen. Ekkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért disznóölő Andrásként is emlegetik.

Kössön fokhagymát az ólakra, és védje meg állatait a farkastól!

Fonó, tollfosztás

A fonás megkezdését a kukorica betakarításához igazították, és egész télen át tarthatott. De decemberben is több napon át (például Luca napja) szüneteltették a munkát az asszonyok. A tollfosztás is téli közösségi munkát jelentett a lányok, asszonyok számára. A segítőket volt, ahol mákos kukoricával kínálták. A téli időszak beköszöntével pedig az egyre több bál és az udvarló férfiak kezdték jellemezni ezt az időszakot.